A kabinet hat hónapos kivárás után engedte meg a nagy állami társaságoknak, hogy megkezdjék az egyeztetést a fizetésemelésekről. Azt viszont továbbra sem közlik, mennyit adnak erre – írja a Népszava.

 Lassan fél éve várnak béremelési ajánlatra az állami közszolgáltató cégek dolgozói, de a kormány halogatja a döntést, az ágazat szakszervezeteinek határozatlansága pedig még Kordás Lászlót is meglepte.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) keddi ülése után meglehetősen lehangoltan jegyezte meg, hogy az érdekvédők csak helyben, a cégeknél tudnak fellépni a felháborító kormányzati hozzáállással szemben, a konföderációk nem tehetnek semmit. A tíz nappal ezelőtt még dühösen beharangozott, kollektív munkaügyi vitát kezdeményező, minden szakszervezet vezetője által aláírt papír azonban annak ellenére a borítékban maradt tegnap, hogy az ülésen Fónagy János államtitkár mindössze arra adta ki az engedélyt a vállalatvezetőknek, hogy leülhetnek tárgyalni a munkavállalók érdekvédőivel, de konkrét ajánlat nem hangzott el.

Az eddigi várakoztatáshoz képest persze ezt is előrelépésként lehet értékelni, ahogy a több vasutas, postás, energiaipari és vízügyi szakszervezetet tömörítő Liga Szakszervezetek elnöke elmozdulást lát abban is, hogy a kormány most először üzente meg határozottan: többéves megállapodásban szeretne gondolkodni. Mészáros Melinda hangsúlyozta, addig tart a türelem, amíg esély van egy megállapodás elérésére, és ma reggel tárgyalnak a MÁV-Volán csoportnál, az energia szektorban 27-én kezdődik el az egyeztetés, a Magyar Posta vezérigazgatója pedig jövő hétfőre hívta bértárgyalásra az érdekvédőket.

A vízügyeseknél sajnos még kitűzött időpont sincs a bértárgyalás megkezdésére – tette hozzá. Abban egységes a szakszervezetek álláspontja, hogy 2021 nem múlhat el bérfejlesztés nélkül, de még az egy vállalaton belül működő érdekvédelmi csoportok sem egyforma elvárásokat fogalmaznak meg.

A MÁV-nál 6 százalékos alapbéremelésben és plusz juttatásokban gondolkodnak, a buszvezetőknél és a postások körében van 10 százalékos bérfejlesztési igény is, mert nagyok a területi különbségek, illetve nagy a lemaradásuk az ágazat többi cégéhez képest. Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke ezzel indokolta lapunknak, hogy egyelőre nem mondanak le eredeti követelésükről. A többi megszólalóhoz hasonlóan Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) vezetője is rossz érzéssel hallgatta Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújának azt a félmondatát, ami szerint „az állami cégek béreiben nekünk is 2022-re nézve hamarosan döntéseket kell hoznunk”.

Ez ugyanis azt üzeni, hogy idei béremelésben nem is gondolkodik a miniszterelnök. Ezért aztán valamennyi érdekvédő azt a forgatókönyvet tartja a legvalószínűbbnek, hogy az év vége felé megemelik valamelyik juttatás, mondjuk a SZÉP kártya keretét és januártól – a választás előtt – adnak béremelést az állami közszolgáltatásokban dolgozó 150 ezer embernek.

Nincs sok lehetőség a tiltakozásra

Alig van eszköz a közszolgáltatások területén működő szakszervezetek kezében, hogy rákényszeríthessék a munkaadókat és közvetve a tulajdonos államot arra, vegyék figyelembe a dolgozók érdekeit is. Szabó Imre Szilárd munkajogász a napokban készített összegzést a lehetőségeikről. Tarthatnának tiltakozó demonstrációt az elmaradt béremelés miatt, de az 500 fős megmozdulás engedélyezése sem biztos, hogy elegendő nyomatékot adhatna – kezdte kérdéseinkre a felsorolást.

Lehetne sztrájkban gondolkodni, de mivel a munkabeszüntetés előtti tárgyaláson meg kell állapodni a még elégséges szolgáltatásokról, vagy ezeket bíróságnak kell megállapítani, a munkabeszüntetés jogszerű megtartása kérdéses a víziközművek vagy a villamosenergia-iparterületén. Ráadásul az sem egyértelmű, hogy a kötelező tárgyalás alatt megtartható kétórás figyelmeztető sztrájk idején hogyan kell megfelelni ezeknek az elvárásoknak.

Ugyanakkor a közlekedés területén felmerülhet ennek az eszköznek az alkalmazása, a vasúti közlekedésben egy rövid ideig tartó, szinte teljes leállás formájában, amely biztosítja a személyszállítási törvényben meghatározott feltételeket. Szabó Imre Szilárd Lajtai György közgazdásszal együtt azt is kiszámolta, hogy a MÁV Zrt., a MÁV-start Zrt., a Magyar Posta, a Volánbusz Zrt. és az állami vízműtársaságok létszáma alapján a 2021-re kért 6 százalékos béremelés a költségvetésnek éves szinten 28 milliárd forintos kiadást jelentene. Az igény a szerzők szerint jogos, hiszen a jegybank idei első negyedévi inflációs jelentése 6,2 százalékos bérnövekedéssel számolt.

Ráadásul a bérhez kötődő közterhekből és az összeg elköltésének áfá-jából sokmilliárdot visszakapna a büdzsé. A munkajogász mindehhez hozzátette lapunknak, hogy a kormányzati költekezésből kiolvashatóan lenne fedezet a béremelésre, s a politikusoknak azon is el kellene gondolkodni, mekkora ellentét feszül az infrastrukturális fejlesztésekre elköltött milliárdok és az ezeken a területeken dolgozók egyáltalán nem túlzó bérigénye között.

Forrás: Népszava