Az új társadalombiztosítási törvény miatt tízezrek eshettek el az ingyenes egészségügyi ellátástól. A pontos számokat titkolja a kormány – írja a 24.hu.

 Piroska éveken át takarított a kecskeméti kórházban, más hosszabb ideig tartó munkája sosem volt. Szerényen, de viszonylagos biztonságban élt egészen húsz évvel ezelőttig, amikor meghalt a férje, és depressziós lett. Olyan mélyre került, hogy nem tudott bemenni dolgozni sem, egyre lejjebb csúszott, majd végül Budapestre költözött, ahol hamarosan az utcára került.

Hogy a tisztítószerek és vegyszerek között töltött élet, vagy más miatt, azt ő sem tudja, de tönkrement a tüdeje, krónikus obstruktív tüdőbetegsége (COPD) alakult ki. „10-15 méter séta után már kifulladok. Gyógyítani nem lehet, csak szinten tartani gyógyszerekkel, inhalátorral” – magyarázta, 62 éves korára miért látja reménytelennek, hogy bármit is dolgozzon. Az utcáról ugyan albérletbe tudott költözni élettársával, de tavaly újabb egészségügyi gondja lett: elkapta a tuberkulózist.

Hogy hogyan lettem TBC-s? Az élettársam, aki a gödi Samsung-gyárban dolgozik, elkapta. Máshova szinte egyáltalán nem jár, az ott dolgozó románoktól kaphatta el, mert köztük is volt pár beteg

– mesélte Piroska.

A betegséggel körülbelül fél évig küzdött, mostanra túl van rajta, de még mindig a Korányiban lábadozik. Azonban szerencséjére ezt nem számlázzák ki neki, ugyanis még éppen nem jött össze annyi tb-hátraléka, hogy a 2019 végén elfogadott törvény értelmében érvénytelenítsék a tajszámát.

Ha összejött volna hat havi tartozása (ami jelenleg 48 ezer forintot jelent), akkor a kezelését kiszámláznák neki. Így viszont egy egyesület fizeti helyette havonta a tb-t, mert az ingyenes társadalombiztosításra sem jogosult.

Barna lámpa

A 2019 decemberében elfogadott új társadalombiztosítási törvényt már az elfogadása előtt sokat kritizálták szakmai szervezetek és az ellenzék is, amiért sokakat kiszorít az ingyenes egészségügyi ellátásból. A legnagyobb változás, hogy – 2020. július 1.-től számolva – ha valakinek hathavi tb-tartozása gyűlik össze, akkor a NAV ezt egyből jelzi a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK), ahol „barna lámpát” kap a tartozó tajszáma. Ezt tovább bonyolítja, hogy a 2020 júliusa előtt és után felgyülemlett tartozásokat a NAV külön számlán kezeli: ez a gyakorlatban vezethet olyan helyzethez, hogy valakinek hat havinál több tartozása gyűlt össze, de mégsem kapcsolják barnára a tajszámát, mert tavaly július óta még nem gyűlt össze félévnyi tartozása. A tajszám zöldre váltásához viszont a teljes tartozást törleszteni kell.

Aki barna jelzést kap, annak minden egészségügyi szolgáltatásért fizetnie kell addig, ameddig nem egyenlíti ki a tartozását. Igaz ez az életmentő beavatkozásokra is: ezeknek csak a 750 ezer forint feletti részét állja az állam minden esetben. 750 ezer forintig fizetnie kell annak a barna tajszámosnak, akinek meg kellett menteni az életét.

Korábban nem nagyon volt ember arra, hogy ellenőrizzék, kinek érvényes a tajszáma. Most viszont a NAV szinte rögtön jelez, ha meghaladta a hat havi tb-járulékot a hátralék, és a NEAK automatikusan érvényteleníti a tajszámot

– magyarázta Molnár Viktória, aki az Utcáról Lakásba Egyesületnél segít azoknak az ügyfeleknek, akiket ez a veszély fenyeget.

A kormány azzal indokolta az új rendelkezést, hogy eddig nem működött jól a rendszer, sok volt a „potyautas”, aki nem fizetett, mégis igénybe vette az ingyenes egészségügyet. „Aki nem fizet egészségügyi hozzájárulást, az természetesen kiesik az egészségügyi ellátásból, de úgy gondolom, hogy ez így helyes, különösen azokkal szemben, akik pedig fizetnek” – nyilatkozta például Gulyás Gergely miniszter. Rétvári Bence államtitkár pedig úgy fogalmazott, hogy „aki jogkövető módon jár el, azt az intézkedések semmilyen módon ne érintik”.

Kinek jár az ingyen tb?

Rétvári parlamenti válaszában arról is értekezett, hogy a leginkább rászorultaknak ingyenes a tb. Az állam valóban átvállalhatja a tb-járulék fizetését, azonban ennek van egy vagyoni és jövedelmi felső korlátja is. Ha valakinek a jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120 százalékát, vagy egyedül élő esetében a 150 százalékát, és semmiféle rendszeres jövedelemmel vagy szociális ellátással nem rendelkezik, akkor már saját maga után kell fizetnie a tb-t.

Az öregségi nyugdíjminimumot viszont egyszer sem emelték az Orbán-kormányok, összege 2008 óta változatlanul 28 500 forint. Így az egyedül élőknek a 42 750 forintot, a nem egyedül élőknek a 34 200 forintot nem haladhatja meg az egy főre eső jövedelmük. „Nevetségesen alacsony összegek ezek” – kommentálta Molnár Viktória, hozzátéve, hogy az idéntől havi 8000 forintra emelt tb-járulék éppen pont azokat terheli meg a leginkább, akiknek nagyon alacsony a jövedelmük, de ennél valamivel magasabb.

Főleg feketén foglalkoztatottakról és alkalmi munkából élőkről van szó, akik után nem fizet tb-t a munkaadó.

Piroskának viszont azért nem jár az állami tb, mert vagyoni felső korlátja is van ennek. „Kecskeméten van egy kis darab földem, amit 20 éve nem láttam, ezért utasították el a szociális kérvényemet. Nem is értem, mit gondolnak, hogy lejárok megművelni? Vagy talicskázzam Budapestre a földet?” – kérdezte. A földben egyébként csak résztulajdona van, és próbál szabadulni tőle, de ezt nemcsak a bürokrácia nehezíti, hanem az is, hogy a családjáé a többi, velük viszont teljesen megromlott a viszonya a férje halála óta.

Amíg az utcán voltam, ingyen láttak el. Most, hogy kicsit több pénzünk van, de még mindig nagyon kevés, már nem jár semmi? Addig jó az ember, amíg dolgozik, aztán inkább feküdjön bele gyorsan a gödörbe?

– tette fel Piroska a kérdéseit, aki után az Utcáról Lakásba Egyesület fizeti a tb-t, ő pedig a hátralékát igyekszik törleszteni.

Molnár Viktória elmondta, hogy „bármilyen vagyon, akár már egy évek óta ledózerolt vályogház” miatt is elutasíthatják valakinek a szociális tb-igényét. Azonban azt is hozzátette, hogy a NAV-nál az utóbbi hónapokban sikerrel járt, amikor az ügyfelei tb-hátralékos ügyeit intézte – kivéve, amikor valakinek a fentihez hasonló „vagyona” volt.

A hátralék kifizetésére halasztást, részletfizetést és teljes elengedést is lehet kérni. „A részletfizetést többnyire megtagadták, azon az alapon, hogy az ügyfélnek nincs rendszeres jövedelme, amiből fizetni tudná. Azonban a teljes elengedést ezekben az esetekben is engedélyezték, így érdemes rögtön azzal próbálkozni” – magyarázta a szociális munkás.

Van viszont egy olyan csoport, akiknek ez sem jó hír: ők azok, akiknek nincs bejelentett lakcímük, hiszen ebben az esetben nemhogy a szociális ellátások nagy része nem igényelhető, de tajkártya sem. „Jogi fekete lyuk, ha valakinek egy éve nincs állandó bejelentett lakcíme, és állása sem, mert ebben az esetben még maga után sem fizetheti a tb-t” – mondta Molnár Viktória. Azaz aki ilyen helyzetbe kerül, az vagy munkát szerez, vagy vár egy évet, amíg halmozódik a tartozása, és reménykedik, hogy közben nem szorul egészségügyi ellátásra, különben fizethet érte.

Annyi biztos, hogy tízezreket érint

A Pénzügyminisztérium januári tájékoztatása szerint 2019-ben 80 ezren, tavaly 69 ezren próbálták meg jogosulatlanul igénybe venni a társadalombiztosítás valamely szolgáltatását. Ők a kormány szerint a „potyautasok”, akiket megcsíptek, ám többen lehetnek azok, akiknek nincs érvényes tb-jogviszonyuk.

Próbáltunk a NAV-nál és a NEAK-nál is érdeklődni, hogy hány embernek érvénytelenítették az új társadalombiztosítási törvény miatt a tajszámát, illetve arról is, hogy hányszor kellett életmentő beavatkozásért fizetnie valakinek, de választ nem kaptunk. Az Emminél nem is próbálkoztunk, mert az LMP-s Ungár Péter egy korábbi adatigénylésére azt válaszolta a minisztérium, hogy „a kért információk tekintetében az Emberi Erőforrások Minisztériumának nincs nyilvántartás-vezetési kötelezettsége, így a kért adatokkal tárcánk nem rendelkezik”.

Az LMP parlamenti frakciója egyébként kétszer is próbálkozott határozati javaslattal, hogy módosítsák a törvényt. Az alaptörvényre is hivatkoztak, amelyben az áll, hogy:

Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult

– illetve az is szerepel benne, hogy: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”.

A határozatot mindkétszer lesöpörték.

Hogy pontosan hány embert érint a törvénymódosítás, arra így csak tippjeink lehetnek, bár az adatok valahol megvannak. Ezt bizonyítja, hogy Orbán Viktor a parlamentben szintén LMP-s kérdésre azt mondta, hogy február 12-én (amikor a 2020 júliusa óta gyűlő tartozások miatt először adtak barna lámpákat) 80 ezren kaptak „piros lámpát”, azonban a miniszterelnök megfogalmazása miatt nem lehet pontosan tudni, mire gondolhatott, mert a piros jelzés rendezetlen jogviszonyt jelent. A helyzetet tovább bonyolítva Tállai András államtitkár arról írt egy parlamenti válaszában, hogy március 10-én 55 ezer embernek volt hat havi járulékot meghaladó tartozása.

A Népszava viszont arról írt korábban, hogy körülbelül „300 ezer olyan ember van, aki egyéni szerződéssel fizeti az egészségügyi járulékát, további 400 ezer olyan magyarországi állandó lakcímmel rendelkező ember van, aki soha semmilyen egészségügyi, illetve társadalombiztosítási szolgáltatást nem vett még igénybe, ők az adóhatósághoz sem jelentkeztek be, továbbá van 500 ezer piros lámpás, akiknek rendezetlen a státuszuk”. A csoportok között vannak átfedések, de még így is a társadalom jelentős részét fenyegetheti az a veszély, hogy kiesik az ingyenes egészségügyi ellátásból. Különösen igaz ez egy olyan válsághelyzetben, mint amin az utóbbi évben ment át az ország. A pontos számokat azonban megtartja magának a kormány, így azt sem tudjuk, hogy a koronavírus-járvánnyal együtt járó gazdasági válság milyen hatással volt erre a helyzetre.

Forrás: 24.hu