A 2500 mlliárdos vissza nem térítendő támogatásból a legtöbb pénzt az egészségügyre fordítaná Magyarország, Gulyás Gergely szerint ezt is mondta Orbán Viktor Ursula von Leyennek, amikor együtt vacsorázott az Európai Bizottság elnökével. De arról is beszélt neki, hogy kellene egy Kína-stratégia, Oroszországgal pedig együtt kell működni – írja a HVG.

Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Gulyás szerint pénteken, Brüsszelben több mint másfél órás vacsorán egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a kormányfő, ahol ez a téma is szóba került.

Gulyás szerint Magyarország az elsők között nyújtja be tervét, amely az országnak járó több mint 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra vonatkozik majd, a 3300 milliárd forintot meghaladó hitelkeretre nem terjed ki. Azt mondta, a legtöbb forrást az egészségügyre szánják, a hálapénz megszüntetését tartalmazó új egészségügyi rendszer ugyanis lényegesen többe kerül az országnak, ezért jó lenne, ha annak költségeihez az Európai Bizottság is hozzájárulna az első években. Emellett Magyarország fővárosi és vidéki egészségügyi fejlesztéseket is megvalósít, amelyek tovább javíthatják a lakosság ellátását - közölte Gulyás Gergely. (Ehhez érdemes felidézni, hogy a támogatások jelentős része valószínűleg az orvosok bérének fedezésére megy majd el. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő költségvetésében ugyanis idén 293 milliárd forinttal magasabb a bérekre szánt kiadás a tavalyinál, ez az összeg pedig szinte teljesen megegyezik azzal, amelyet a magyar állam az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) terve szerint egészségügyi bérfejlesztésre kíván költeni.)

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, nem szeretnék, ha az európai helyreállítási terv a főpolgármester miniszterelnök-jelölti ambíciójának áldozatává válna. Azt ígérte, minden ésszerű javaslatot mérlegelnek a helyreállítási alappal kapcsolatban és örülnek, ha konszenzusra lehet jutni a fővárossal. Ugyanakkor, ha Gulyás szerint ha a budapesti városvezetés a nemzetközi színtéren szeretné kifejezni egyet nem értését, akkor abból az látszik, hogy az erről szóló vitáknak nem a konszenzusteremtés a célja, hanem hogy "ők a különvéleményüket kifejezhessék".

Gulyás arról is beszélt, hogy Orbán felvetette Ursula von der Leyennek, hogy az Európai Uniónak el kellene fogadnia egy Oroszország- és Kína-stratégiát. Európának világos elvek mentén kell Oroszországgal együttműködnie - jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, tudomásul veszik, hogy vannak tagállamok, amelyek biztonsági fenyegetésként tekintenek Oroszországra, de Európa már csak a nyersanyaghiány miatt sem mondhat le az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatokról. Gulyás Gergely szerint erre jó példa Németország, amely erről soha nem is akart lemondani.

Gulyás szerint a vacsorán szóba kerültek az EU külkapcsolatai. Gulyás azt mondta, jelenleg az amerikai-orosz és az amerikai-kínai viszony is rendkívül feszült, az Egyesült Államok pedig "kevésbé önálló szereplőként" kívánja bevonni ebbe a helyzetbe Európát.

A tárcavezető elmondta, a jogállamisági jelentés csak említést szintjén került szóba a találkozón. Szerinte "mindenki örömmel nyugtázta" ugyanis, hogy tavaly olyan megállapodás született az állam- és kormányfők között, amely rögzítette, hogy minden tagállam fontosnak tartja az átláthatóságot az uniós pénzek felhasználásánál. "Magyarország modellértékű demokrácia" - jelentette ki Gulyás, majd hozzátette: "mi a jogállamiság kérdését is fontosnak tartjuk, csak azt nem szeretjük, ha politikai vádakat fogalmaznak meg jogállami köntösben" a migrációt következetesen elutasító, a hagyományos európai értékek mellett kiálló országokkal szemben.

Forrás: HVG