Egy-egy magyar dolgozónak 100 forintból közel 60 forint jut, több mint 40 forint pedig az államkasszában landol. A Buksza teoretikus fizetésmatekjából kiderül az is, mennyi lehet az idei átlagos nettó – írja a napi.hu.

A bruttó fizetések alapján fizetendő terhek - járulékok, adók - többsége nem változott januártól, legutóbb a szociális hozzájárulási adó mértéke változott, tavaly júliustól ugyanis 15,5 százalékra csökkent a korábbi 17,5 százalékról.

A Buksza (Napi.hu szerkesztőségi blogja) az évindítás és a legfrissebb KSH-s fizetési statisztika megjelenése apropóján azt nézte meg, ha tavalyi - az év első tízhavi - 395 ezer forintos bruttót kapja valaki januártól azaz nem kap béremelést és nincs családja, akkor mennyi lesz idén a nettója és mennyi az elvonás. Valamint azt, ha 3, 5, illetve 8 százalékkal emelkedik ez az összeg, akkor mennyi marad nettóban és mennyi megy az államnak.

A fenti adatgrafikán látszik, hogy a 395 ezer forintos átlagos bruttó, ebből adódóan 263 ezer forintos nettó fizetés összesen 462 ezer forintjába kerül a munkáltatónak. A feltételezett 3-8 százalékos bruttóbér-emelés eredményeként pedig a nettó összegek 271-284 ezer forintra emelkedhetnek.

Az is kiderül a számokból, hogy a munkáltató által egy dolgozóra kifizetett teljes összeg, vagyis a munkaerő-költség 57 százaléka marad a család nélküli dolgozónál, az elvonás pedig több mint 40 százalékos. Vagyis egy-egy dolgozóhoz jutó 100 ezer forint nettóra közel 180 ezer forintot fizet ki a munkáltató. Ezt nevezik adóéknek, amely megmutatja, hogy a teljes munkaerőköltségből mennyit kap meg ténylegesen a dolgozó. Önmagában az, hogy magas ez az arány, vagy éppen alacsony nem hordoz információt, más számokkal is össze kell hasonlítani. Magyarországon sok feladatot lát el az állam, az oktatástól kezdve az egészségügyön át a bürokratikus rendszer fenntartásáig.

Mindenesetre nemzetközi szinten magasnak számít az adóék, ez a Mazars, nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég tavaly megjelent elemzéséből is kiderült. Csizmadia Heléna, a Mazars adóigazgatója ugyanis azt mondta:  A magyar adóék mértéke a régióban példátlanul magas. A családi adókedvezmények nyomán más lesz a helyzet, ha háromgyermekes munkavállalók esetében vizsgáljuk a terheket: a munkavállalói terhek erodálódnak, így a harmadik legmagasabb nettót vihetik haza a magyarok. A Mazars-elemzésből bemutatta a magyar adórendszer kétarcúságát is. A társadalombiztosítási járulékok 2020-ra tervezett befizetései megközelítik az 5500 milliárd forintot, ahogy a személyi jövedelemadó része is 2500 milliárdosra rúg. Eközben a társasági adóból várt büdzsébevételek az 500-600 milliárd forintos tartományban mozognak.

Ugyanakkor tény az is, hogy Magyarországon az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Tax Policy Reforms 2020 tanulmánya szerint 2017 és 2018 között az Amerikai Egyesült Államok után Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, 1,6 százalékponttal a GDP-arányos adóterhelés. Erről Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt tavaly szeptemberben. Míg az országok 70 százalékánál adóemelést mértek, Magyarországon a 2008-as 39,5 százalékról 2018-ban 36,6 százalékra csökkent a GDP-arányos adóterhelés, ezzel Írország után hazánkban volt a legnagyobb mértékű az előrelépés. A tanulmány szerint 2018-ra 39 országból 28 államban - például Görögországban, Franciaországban, Portugáliában, Szlovákiában - a bruttó hazai termékhez viszonyított adó magasabb lett, mint 2008-ban volt.

Forrás: napi.hu