A háztartások jövedelmi helyzete összességében javult az elmúlt évben. A fogyasztási kiadások minden régióban nőttek, a Dél-Dunántúlon több mint nyolc százalékkal – olvasható a teol.hu-n.
Az egy főre jutó éves nettó jövedelem átlagosan 1 millió 100 ezer forint volt tavaly Magyarországon, ez 4,8 százalékkal haladta meg az előző évit. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint 2014-ben az átlagos megélhetéshez a magyar háztartások havi nettó 114 ezer forint fejenkénti összeget tartottak szükségesnek, a nagyon szűköshöz 63 ezer forintot, míg a nagyon jó szinthez havi 210 ezer forintot jelöltek meg. Az ország egyes régiói között jövedelmi szempontból jelentős volt a különbség, legmagasabb jövedelemből Közép-Magyarországon (az egy főre jutó átlagos jövedelem 1 millió 254 ezer forint volt), a legalacsonyabból pedig Észak-Alföldön (fejenként átlagosan 910 ezer forintból) éltek az emberek.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya az elmúlt évben 28,2 százalék volt. A legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok a gyermekek és a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak. 2014-ben az éves szegénységi küszöb 844 ezer forint volt, a teljes népesség majdnem 15 százaléka, azaz
1 millió 450 ezer fő élt ennél kevesebb jövedelemből éves szinten.
Az elmúlt évben folytatódott a háztartások fogyasztásának bővülése, az egy főre jutó összes személyes célú kiadás reálértéken – csökkenő fogyasztói árak mellett – 4,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Éves szinten egy főre vetítve élelmiszerekre és alkoholmentes italokra átlagosan 210 ezer forintot, a lakásfenntartás és háztartási energiára 209 ezer forintot, közlekedés és szállításra 114 ezer forintot fordítottak.
Legszorosabban a jövedelemmel függ össze a fogyasztás, minél több egy háztartás jövedelme, annál többet költ. 2014-ben a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók 3,4-szer annyit fordítottak személyes célú fogyasztási kiadásra, mint a legalsó ötödben élők. 2013-ban ugyanez az arány 3,1-szeres volt, vagyis nőtt a kiadások egyenlőtlensége.
A vizsgált időszakban 1 millió 251 ezer háztartásban neveltek gyermeket, azaz a háztartások 30 százalékában. A gyermekes háztartások jövedelmi színvonala átlagosan 4,8 százalékkal nőtt 2013-hoz képest. Mindezek ellenére továbbra is jelentős a lemaradásuk a gyermektelen háztartások jövedelmi helyzetéhez képest annak ellenére, hogy a gyermektelen háztartások nettó jövedelme lassabban, 4,2 százalékkal növekedett.
A szubjektív jóllét vizsgálata megmutatja, hogy az emberek hogyan élik meg mindennapjaikat, hogyan érzik magukat. Az élettel való elégedettségre adott válaszok átlagértéke 2015-ben – egy 0–10-es skálán mérve – a felnőtt lakosságra 6,1 pont volt, ami lényegében megegyezik a 2013. évivel. Az élettel való elégedettség a fiatal felnőttek körében a legmagasabb, ami a 45–54 éves korcsoportig az életkor előrehaladtával jelentősen csökken.
A középmezőnyben van a régió
A háztartások egy főre jutó éves fogyasztási kiadásait tekintve a Dél-Dunántúli Régió a középmezőnybe tartozik. A fogyasztási kiadások legmarkánsabban a Közép-Magyarországon haladták meg az országos átlagot, igaz, ide tartozik a főváros is. A Tolna-Somogy-Baranya alkotta régióban a fogyasztás az előző évihez képest 8,2 százalékkal nőtt, ez az országos átlaghoz képest -4,7 százalék. A legrosszabb az eredmény az Észak-Alföldi Régióban, ahol az országoshoz képest -15,5 százalékos a fogyasztás, az Észak-Magyarországiban -12,1 százalékkal, a Dél-Alföldiben pedig -7,4 százalékkal.
Forrás: teol.hu
