10 éve, 2010 novemberében született meg a döntés a magánnyugdíjpénztárakba hosszú évek során befizetett járulékok állami nyugdíjrendszerbe való átcsoportosításáról. Több mint 3 millió pénztári tag döntött állami nyomásra a visszalépés mellett, a pénztári hozamok azonban azt mutatják: jobban járt, aki maradt. A 2011 óta nyugdíjba vonulók ugyanis milliós hozamokat tehettek zsebre, miközben a 2011-ben visszalépők átlagosan 70-100 ezer forintnyi reálhozamot kaptak kézhez – írja a Portfolio.

10 éve, 2010 novemberében született meg a döntés a magánnyugdíjpénztárakban lévő járulékok állami nyugdíjrendszerbe való átcsoportosításáról. Az akkori magán-nyugdíjpénztári tagok dönthettek: vagy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy lemondanak az állami nyugdíjról (igazából ez utóbbi „fenyegetés” nem vált valóra).

AZ ELMÚLT 10 ÉV SZÁMAIT NÉZVE PEDIG ÚGY TŰNIK, AZ JÁRT A LEGJOBBAN, AKI A MARADÁS MELLETT DÖNTÖTT.

 A megmaradt négy magányugdíjpénztár Portfolio-nak küldött válaszai alapján 2011-ben a tb-be visszalépőknek átlagosan 67-100 ezer forintot fizettek a pénztárak. Ez az összeg az MKB Magánnyugdíjpénztárnál volt a legnagyobb, átlagosan 100 ezer forintos reálhozammal, a Budapestnél több mint 80 ezret, a Szövetségnél 67 ezret fizettek vissza a tagoknak.

Az a pár tízezer tag, aki mégis úgy döntött, hogy marad a pénztárban, igen jól járt, mivel az azóta nyugdíjba vonulók (és nyugdíj előtt tb-be visszalépők) átlagosan több mint 1,4 millió forintot tehettek zsebre. Mindezt úgy, hogy ha a nyugdíj előtt visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe, akkor még a 100%-os állami nyugdíjat is megkapják.

2011 óta a legmagasabb átlagos reálhozamot a nyugdíjkorhatárt elérő tagok esetén a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál fizették ki, tagonként több mint 2 millió forintot, de a többi pénztárnál is egymillió forint felett volt ez az átlagos összeg (a Horizontnál 1,6 millió).

Különösen szépek a magánnyugdíj-portfóliókkal elért hozamok, ha azt nézzük meg, hogy az eltelt tíz évben hogyan alakult az éves átlagos infláció. Az öregségi nyugdíjak esetén minden évben januárban dönti el a kormány, hogy mennyi lesz az azévi emelés, amit a várható infláció alapján számolnak ki, tehát most az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy 2011 óta nagyjából az éves átlagos inflációval megegyező mértékben emelkedtek a nyugdíjak itthon.

A lenti táblázat jól mutatja, hogy a megmaradt négy magánnyugdíjpénztár portfóliói szinte minden évben bőven az infláció feletti szinten teljesítettek, nem kis reálhozamot érve el a tagoknak (egyedül a 2018-as év sikerült gyengébben a meglehetősen hektikus tőkepiaci mozgásokkal).

A pénztárak közléséből kiderül, hogy 2011 óta összesen 1131 tag érte el a nyugdíjkorhatárt, közülük 140-en idén.  

Felmerülhet azonban a kérdés, mi érheti meg jobban: maradni a pénztárban vagy inkább az állami nyugdíjrendszert választani? Attól függ:

1. Annak, aki 100%-os állami nyugdíjat szeretne kapni, még nyugdíjba vonulás előtt vissza kell lépnie az állami nyugdíjrendszerbe. Főként annak lehet ez a reális választás, aki a nyugdíj előtti utolsó éveiben jobb keresettel bírt és nem is volt olyan sok megtakarítása magánkasszában. Ez esetben 100%-os állami nyugdíjat kap, mellette a pénztári reálhozamot és az önkéntes befizetéseket is.
2. Arra is van lehetőség, hogy valaki nyugdíjba vonulás után is magán-nyugdíjpénztári tag maradjon, ez esetben járadék formájában vagy egy összegben kaphatja kézhez a pénztárban megtakarított pénzét (járadékot egyelőre csak egy pénztár, a Horizont szolgáltat). A pénztárban maradás esetén az állami nyugdíj csak mintegy 75-80%-át kapja meg (törvényileg minimum annak 75%-át).   

Bár a pénztári hozamok terén jól muzsikáltak a magánkasszák, nem volt könnyű az utóbbi tíz év a taglétszám és a tagi vagyon zsugorodását nézve. A legnagyobb érvágás egyértelműen 2011-ben következett be, amikor a több mint 3 millió tagból egy csapásra csak 100 ezer maradt, ez a szám pedig mostanra 54 ezer környékére csökkent.

Mindeközben 2015-ben életbe lépett egy másik szabályozás is, ami kimondta, hogy megszűnik az a pénztár, amelyben a tagdíjfizetők aránya nem éri a 70%-ot. Ez újabb pénztárak bezárásához, illetve a megmaradó pénztárakba való beolvadáshoz vezetett.

A négy megmaradt magánnyugdíjpénztár közül a Horizont szenvedte el a legnagyobb tagveszteséget a 2011-es államosítás során, a szolgáltatónál akkor több mint 770 ezren döntöttek úgy, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. A többi kassza esetében is a 2011-ben volt a legnagyobb taglétszámi csökkenés, de azóta is éves szinten több százan döntenek a visszalépés mellett.

A megmaradt mintegy 54 ezer tagból a Horizontnál vannak a legtöbbet, közel 35 ezren, az MKB-nál pedig a legkevesebben, összesen valamivel több mint 3750-en.

Ahogy a taglétszám, úgy a kezelt vagyon is drasztikusan visszaesett: 2011 első negyedévében a pénztárak még több mint 3 ezermilliárd forintnyi vagyont kezeltek, ez pár hónap alatt 244 milliárd forintra apadt (most kicsivel több mint 260 milliárdot tesz ki). Jelenleg a Horizont kezeli a legnagyobb vagyont 166 milliárd forinttal:

Forrás: Portfolio