A GKI október 26-án, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexét.

Az üzleti bizalmi indexből és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató áprilisban hatalmasat zuhant, közel 30 pontot esett egyetlen hónap alatt, ilyenre korábban nem volt példa.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi -33,1-ről fokozatosan, júliusra -18,2-re emelkedett, majd augusztusban enyhe mértékben csökkent -19-re és ezen a szinten maradt szeptemberben is (-19,3).

Júniusban az üzleti bizalmi index -16,2-es értéken állt (mélypont áprilisban: -27,2), azonban érdemben nem tudott javulni az elmúlt hónapokban. A mutató lényegében a júliusi (-15,2)-es értéken stagnált augusztusban (-15,3) és szeptemberben (-15,1) is. Az üzleti szférán belül az ipari bizalmi index tizenegy éves, az építőipari bizalmi index hét éves negatív csúcsán volt áprilisban. Ebből az áprilisi zuhanásból a szolgáltató szektor tudott a legtöbbet, míg az ipar a legkevesebbet ledolgozni szeptemberig.

Az októberi fogyasztói bizalmi index értékét már publikálta a GKI.

A fogyasztói bizalmi index áprilisi zuhanását követően (mélypont: -49,8) három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett, júliusig már mintegy 60%-át dolgozta le áprilisi esésének (-26,9).

Augusztus óta a várakozások újra borúsabbak a lakosság körében, októberre az index értéke (-34,2)-re csökkent.

Az év tizedik hónapjában a lakosság saját pénzügyi helyzetét rosszabbul ítélte meg, míg a munkája elvesztésének lehetőségét nagyobbnak vélte az előző hónaphoz képest; amely mögött a járvány második hullámának megérkezése és erősödése állhat.

A koronavírus-járvány második hullám csúcspontját 2020 végére-2021 elejére várják a járványügyi szakemberek, míg védőoltás 2021 őszére várható az orvosok szerint.

A védőoltás megjelenéséig a járványügyi intézkedések (maszkviselés, távolságtartás, tesztelések, lokális járványgócok kezelése) fennmaradnak. A Danube Capital frissen megjelent előrejelzési pályája szerint 2020-ban 6,2%-os visszaesésre, 2021-ben pedig 4,6%-os éves átlagos gazdasági növekedésre lehet számítani idehaza.

• Csütörtökön foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok érkeznek 

A KSH október 29-én, csütörtökön közli a részletes, 2020. július-szeptemberi időszakra vonatkozó munkaerőpiaci (foglalkoztatottság, munkanélküliség) adatait. A KSH tájékoztatása szerint az áprilisi mélypont óta hónapról hónapra nő a foglalkoztatottak száma (rész- és teljes munkaidős együttesen).

Augusztusban – idén először – ismét több, mint 4,5 millióan dolgoztak idehaza. A 2020. augusztusi szám már csak 18 ezer fővel (0,4%-kal) volt alacsonyabb a tavaly augusztusinál.

Az idén március-áprilisi mélypont után (-130 ezer fő összességében, hó/hó alapon) augusztusig 146 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma, ami azt jelenti, hogy

az augusztusi foglalkoztatási adatokban már nem látszik a koronavírus-járvány első hullámának negatív munkaerőpiaci hatása.

A friss foglalkoztatási adatok a Danube Capital által októberben megfogalmazott előrejelzési pályához közelítenek, ahol a feltételezéseink szerint

a járvány második hulláma – az első hullámmal ellentétben, amikor gazdasági leállásra is sor került – enyhébb járványügyi intézkedések mellett kevesebb munkahely elvesztésével járhatnak, mint tavasszal, március-április folyamán láttuk.

Előrejelzési pályánkon a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatottságra vonatkozóan megközelítőleg 80 ezer fős csökkenést várunk az idei évben (-1,7%). 2021-ben ennél kisebb mértékű bővülésre, közel 53 ezer fő új foglalkoztatottra számítunk (1,2%). A teljes elemzés erre a linkre kattintva érhető el.

A foglalkoztatottak számának alakulásán felül a KSH friss (július-szeptemberi időszakra vonatkozó) munkanélküliségi adatokat is publikálja.

A munkanélküliség 2020. márciustól júniusig jelentősen emelkedett (június volt a csúcspont: 240 ezer fő), július óta munkanélküliek száma csökkenő trendet mutat.

Bár a munkanélküliek száma júliusról augusztusra (32 ezer fővel) tovább csökkent, 2020 augusztusában még így is 28 ezer fővel többen kerestek munkát, mint egy évvel korábban (2020. augusztus: 185,4 ezer fő munkanélküli).

Fontos kiemelni, hogy a munkanélküliségi ráta a júniusi 5,1%-os csúcsértékről, júliusban 4,7%-ra, augusztusban 4% alá, 3,9%-ra mérséklődött.

A Danube Capital 2020. októberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőjében a 2019-es 3,4%-os érték után 2020-ra átmenetileg megemelkedő munkanélküliségi rátára számítunk (4,3%), 2021-től a munkanélküliségi ráta azonban ismét csökkenő pályára állhat (3,9%).

• Pénteken publikálja a friss kereseti adatokat a KSH

Október 30-án, pénteken publikálja a KSH a január-augusztusi kereseti adatokat.

2020 júliusában a bruttó átlagkereset 10,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

(Júniusban egyedi hatás miatt: 15,6%-os, májusban 9,4%-os volt az előző és azonos időszakához képest bekövetkezett változás). Az idei január-júliusi időszakban mind a bruttó átlagkereset, mind a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 10,0%-kal nőtt (év/év alapon).

2020. január elsejével 8-8%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum összege, illetve egyedi bérmegállapodások is érvénybe léptek itthon. Az atipikus foglalkoztatási formák közül a részmunkaidős foglalkoztatás a – jelenlegi statisztikai adatok szerint – nem ért el újabb historikus csúcspontot a járvány első hulláma alatt és azt követően sem. Mindezek alapján a privát szférában az idei évben 9,4%-os béremelkedést várunk, 2021-ben azonban már alacsonyabb, 7,3%-os átlagbér-emelkedésre lehet számítani a privát szférában, melyet 2022-ben 6,9%-os bérnövekedés követhet. A részletes elemzés erre a hivatkozásravaló kattintással érhető el.

Forrás: novekedes.hu