2023-tól csaknem 2,4 millió forintot kereshet egy idős orvos. A kormány most beterjesztett javaslata átalakítja az orvosok jogviszonyát is, és jelentősen szűkülhet a magánellátásban is dolgozók mozgástere, ami természetesen a betegeket is érinti. A HVG cikke.

Hétfő délután benyújtotta a kormány a "soha nem látott mértékű" orvosi béremelésről szóló törvényjavaslatot, amely a Magyar Orvosi Kamara javaslatán alapul. A kamara azt kérte, a béremelés minden orvosra – így a háziorvosokra és a fogorvosokra is vonatkozzon.

A törvényjavaslatban közzétett bértábla szerint az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bére három év alatt emelkedik.

Egy kezdő rezidens jövőre 481 ezret keres, ami három év múlva 687 ezer forintra emelkedik. Egy 41 évnél régebben praktizáló orvos bére jövőre 1,6 millióra, 2023-tól pedig 2,38 millióra emelkedik.

A törvényjavaslattal bevezetnek egy új fogalmat, az "egészségügyi szolgálati jogviszonyt", az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni, a rezidenseket is így kell majd foglalkoztatni. Erre az új jogállásra azért lehetett szükség, hogy minden orvos megkapja a béremelést.

A Magyar Orvosi Kamara alapelve az volt, hogy "minden, közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvos elérje a bértábla szerinti jövedelmet, függetlenül attól, hogy közalkalmazotti, vagy magánalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, avagy vállalkozó. Az alapellátásban, a háziorvosi és fogorvosi vállalkozások finanszírozásába az ágazati bértáblában szereplő bérek nincsenek betervezve, ezért kigazdálkodhatatlanok", emiatt a finanszírozási rendszer és a "finanszírozási kondíciók" átalakítását is szükségesnek tartották. A törvényjavaslat ismerete előtt beszéltünk egy háziorvossal, aki azt mondta, a béremeléshez a "(kényszer)vállalkozó alapellátó háziorvosok, gyerekorvosok, fogorvosok esetén valószínűleg vagy új foglalkoztatási, vagy új finanszírozási forma kell majd".

A törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra is kiterjed, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak is a zsebükbe kell majd nyúlniuk (feltéve, ha addig nem veszik el ezt is az önkormányzatoktól, ahogy nemrég felmerült).

Odacsapnak a magánellátásnak?

A törvényjavaslatnak van egy másik nagyon érdekes része is, ami az összeférhetetlenségre vonatkozik. A javaslat kimondja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy

további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, illetve bármilyen díjazás ellenében végzett tevékenységet kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet.

Egy másik passzus alapján pedig vége lehet a magánellátásból az államiba küldött betegekkel "trükközésnek", a javaslat ugyanis úgy fogalmaz, annak érdekében, hogy a betegeknek nyújtott ellátást nyomon lehessen követni, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszonya keretében – sürgős szükség esetét kivéve – nem láthat el olyan beteget, akinek más (nem az egészségügyi szolgálati) jogviszonyában már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.

A korlátozás alól adható felmentés – ennek köre egy majdani kormányrendeletből derül majd ki –, de a szülészeti-nőgyógyászati ellátást már a törvényjavaslat indoklása is nevesíti a kivételek között.

Forrás: HVG

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!