Magyarország jelenleg sem technikai, sem emberi vonatkozásban nincs kellően felkészülve arra, hogy el- és bezárkózásmentes fizikai környezetben gyorsan és sikeresen megvédhesse a gazdaságot és az emberi életet, egészséget - állapították meg a Pénzügykutató szakemberei hétfőn publikált friss prognózisukban.

Ezekben a hetekben nemcsak azért nehéz makrogazdasági előrejelzést készíteni, mert a koronavírus-járvány mint gazdaságon kívüli tényező természete még ismeretlen, s így semmiféle analógiát nem lehet alkalmazni, hanem mert láthatóan éppen most erősödik fel a pandémia terjedése. Az is nehezíti a prognóziskészítést, hogy a járvány első szakaszához képest változóban vannak a kormányzatok reakciói is. Míg az első szakaszt Európában és Ázsiában többnyire a fertőzésektől való minél kiterjedtebb izoláció jellemezte, most, a második szakasz elején, a kormányok - a társadalmi többség igényeinek megfelelve - tartózkodnak a széleskörű lezárásoktól - írták a kutatók.

A Pénzügykutató Zrt. új prognózisát két forgatókönyv alapján készítette el.

Az optimista változat szerint a vakcina elterjedéséig Magyarország és a világ sikeresen kezeli a járvány második szakaszát anélkül, hogy kiterjedt bezárásokra, korlátozásokra kerülne sor. A felfutóban levő második szakasz a vakcina alkalmazásával viszonylag hamar, legkésőbb 2021 első felében lezárul. Addigra nagyjából rendeződik az ország külgazdasági helyzete, helyreállnak a beszállítói kapcsolatai. A kormányzati intézkedések nyomán már 2020 utolsó negyedévében megindulnak a költségvetési és hiteltámogatásokkal segített beruházások.

Ebben az esetben idén a beruházások csökkenése nem haladja meg a 6 százalékot, és a fogyasztás is csak kissé zsugorodik, miközben az emelkedő reálkeresetek mellett nő a háztartások megtakarítása. E szcenárió szerint a magyar GDP "csupán" 4-5 százalékkal zsugorodik, kevéssé esik vissza a foglalkoztatás, és a munkanélküliségi ráta sem emelkedik 4 százalék fölé. Az egyensúlyi folyamatok ekkor is romlanak: megcsappan a külkertöbblet, az infláció a kedvező külső árhatások ellenére is emelkedik kissé, a költségvetési hiány elérheti a GDP 8 százalékát.

A pesszimista változat a vírus további rohamaival, a veszélygócok közötti nemzetközi kapcsolatok időszakos lefagyásával és azzal számol, hogy nemcsak a keresleti oldal regenerálódik nehezebben, de a kínálati (szállítási) gondok is részlegesen fennmaradnak. Ebben a helyzetben az újabb gazdaságélénkítő csomag sem lesz elégséges a fogyasztói kereslet kellő felpörgetéséhez. Éves szinten a fogyasztás kiadások 5 százalékkal is mérséklődhetnek, a beruházások visszaesése pedig a 10 százalékot is meghaladhatja, miközben a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékra emelkedik.

A mérsékeltebb kereslet mellett az infláció alacsonyabb lesz ugyan, de a kormány fukar, a költségvetés deficit kordában tartására összpontosító válságkezelése ellenére, a bevételek nagyfokú elmaradása miatt, az államháztartási hiánya a GDP 9 százaléka fölé ugorhat, és a külső egyensúlyi helyzet romlása is erőteljesebb lesz. A jövedelem nélkül maradtak és/vagy az alacsony jövedelműek ugyanis várhatóan nem kapnak kompenzációt, miközben a számuk megszaporodik; a társadalom 30-40 százalékának emiatt megcsappanó keresletét a "fent lévők " költekezései nem tudják kompenzálni. Így a járvány okozta válság mélyebb és elhúzódóbb lesz; a vakcina elterjedése "csak" az egészségügyi problémák egy részét tudja megoldani. A visszaesés 2020 második felében meghaladja az első félévit, így az esztendő átlagában 7-8 százalékkal csökkenhet a GDP.

Az optimista forgatókönyvhöz tartozó prognózis szerint a jövő évi növekedés 1-2 százalékos, míg a pesszimista szcenárióhoz tartozó növekedés elérheti a 3-4 százalékot. A gazdaság szerény növekedése azonban még az optimista forgatókönyvben is döntően a jelentős mértékű idei visszaesés miatti alacsony bázisnak lesz köszönhető, miközben sem a GDP reálértéke, sem a foglalkoztatás nem éri el a 2019-es szintet - vélik a kutatók.

Forrás: Pénzügykutató Zrt.

Biztosan elszáll a hiány

A költségvetési politika ördögi körbe került: a hiány kordában tartása érdekében késlekedtek és visszafogottan bántak azokkal a pluszkiadásokkal, amelyek a fogyasztás visszaesését mérsékelhették volna, ami aztán az adóalapok szűkülésén keresztül épp a céllal ellentétes hatást váltott ki: nagymértékű bevételkiesést és hiánynövekedést okozott. A gyenge első féléves teljesítmény miatt éves szinten 5-6 százalékra prognosztizált gazdasági visszaesés hatására augusztus végétől a Pénzügyminisztérium már a GDP 7-9 százalékára tette a hiány idei mértékét, és újabb intézkedéscsomagot ígért. Egyúttal az Államadósság Kezelő Központ Zrt. 3600 milliárd forintra emelte az idei kibocsátási tervét.

A Pénzügykutató szerint az optimista szcenárió mellett a kormányzati szektor ESA módszertan szerinti hiánya 2020-ban a GDP 8,3 százaléka, a másik esetben viszont a hiány elérheti a GDP 9,5 százalékát. A 2021-re tervezett 2,9 százalékos hiány teljesülését pedig megkérdőjelezi az idei bázis jelentős elmozdulása, a kétféle verzióhoz tartozó prognózis  a GDP 3,4, illetve 4,4 százaléka.

Az államadósság GDP-hez mért aránya 2020 végére 75,8 százalékra emelkedhet, majd egy év alatt csupán kis mértékben, 75,5 százalékra csökkenhet. A pesszimista változatban az állami eladósodottság idén a GDP 79,7 százalékára nőne (megközelítve a 2010-es csúcsot), és 2021 végére is csak 79,4 százalékra mérséklődne.

Az infláció miatt nem kell aggódni

Míg Európa számos országában a hanyatló majd visszaeső konjunktúra hatására az infláció nulla közelébe süllyedt, Magyarországon 2020-ban is makacsul tartotta magát a három százalékot meghaladó drágulás. A Pénzügykutató optimista forgatókönyve az év egészében 3,6 százalékos drágulást valószínűsít, alacsonyabb, 3,4 százalékos akkor lehet az infláció, ha a járvány második szakasza (a pesszimista verziónak megfelelően) erősebben visszaveti a hazai és a külső keresletet.

A külső infláció 2021-ben is mérséklően hat a hazai drágulásra.

A jövedéki adók emelése és a kiskereskedelmi különadó rendszerben tartása, valamint a választásokra készülő, kiengedő jellegű kormányzati politika, továbbá a vírusválság alatt elhalasztott kereslet pótlása keresleti oldalról, az elszenvedett veszteségek  kompenzálásának igénye pedig kínálati oldalról táplálja a belső inflációt, így jövőre átlagosan 3-3,4 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak.

Kitart a lazítás mellett az MNB

Az MNB idén várhatóan már nem módosítja kamatait. A jegybank feltehetően 2021-ben is főként mennyiségi szabályozással és unortodox módszerekkel próbálja serkenteni a gazdaságot, és nem kamatainak a különösen sérülékeny forintárfolyamot megzavaró módosításával. Így maradhat a 0,6 százalékra csökkentett alapkamat és a mínusz 0,05 százalékos egynapos betéti kamat.

A piac hozamok 2021 első felében még tovább emelkedhetnek, és várhatóan csak akkor mérséklődnek, amikor bizonyossá válik a recesszióból való kilábalás. A jövő év végére nagyjából az idei kamatszintek állhatnak vissza.

A forint

Az MNB laza monetáris politikája továbbra is gyengítő hatást gyakorol a forint árfolyamára, amit a lanyha befektetői bizalom is táplál. A gyengülő árfolyam inflációs nyomását 2020-ban még részben ellensúlyozza a kereslethiányos állapot.

A kutatók optimista forgatókönyve szerint 2020 végére az euró 356 forint körül stabilizálódik, a pesszimistában 360-ig erősödik. A járvány rossz kezelése miatt meggyengült dollár forintárfolyama 300, illetve 302 forint körül várható.

Az MNB 2021-ben is folytatja a forint lassú leértékelődésével járó politikáját, amely a jegybanki vezetők szerint egyrészt serkentőleg hat a gazdaságra, másrészt szabadon felhasználható nyereséget biztosíthat számukra. Az optimista forgatókönyvben az euró csupán 360, a pesszimistában azonban 366 forintra erősödhet. A dollár az első esetben 303, a másodikban 305 forintig erősödik - derül ki a friss prognózisból.

Forrás: napi.hu