Drasztikusan nőtt azok száma, akiknek sokkal kevesebb pénzből kell megélniük a járványt követő válság miatt – olvasható a Népszavában.

 Nemcsak a hivatalos adatok, a gazdaság szereplői és az elemzők, hanem a lakosság elsöprő többsége szerint is gazdasági válság van Magyarországon, ráadásul sokan arra számítanak, hogy a helyzet még ennél is rosszabb lesz

- derül ki a Publicus Intézet Népszava kérésére augusztus utolsó hetében készített országos felméréséből. 

A válaszadók fele látja úgy, hogy már benne vagyunk a recesszióban, 30 százalék szerint még csak most jön a krízis és 14 százalék töretlenül optimista: szerintük nincs és ezután sem lesz gazdasági válság hazánkban.

A kormánypártok szavazótábora érzi kevésbé a visszaesés következményeit: míg az ellenzéki választók 92 százaléka szerint bajban van a magyar gazdaság, a fideszes tábornak "csak" 64 százaléka gondolja úgy, hogy már itt a válság. A DK szavazói, illetve a közepes és kisvárosokban élő, munkahellyel rendelkező lakosok tartják leginkább érezhetőnek a GDP csökkenését.

Érdemes összevetni a Publicus Intézet mostani adatait a korábbi, június második felében készített felméréssel. Akkor a lakosság 26 százaléka mondta azt, hogy kisebb-nagyobb mértékben csökkent a bevétele a válság hatására, most már a megkérdezettek 42 százaléka érzi így. Drasztikusan nőtt azok száma, akiknek sokkal kevesebb pénzből kell megélniük: a júniusi 10 százalék mára 17 százalékra emelkedett.

Ebben a kérdésben is nagy az eltérés a kormányoldal és az ellenzék tábora között. A Fidesz-pártiaknak mindössze 5 százaléka, míg az ellenzéki szavazók 27 százaléka számol be nagy jövedelem-visszaesésről. Már június végén tartott attól a lakosság 70 százaléka, hogy hamarosan megérkezik a járvány második hulláma, mégis a legtöbben mind a mai napig bizakodóan néznek a jövőbe. Kevesebb mint egyharmad (28 százalék) tart attól, hogy két évig vagy akár még tovább elhúzódik a mostani visszaesés hatása, több mint egyharmad (36 százalék) ennél rövidebb időre, maximum egy évre teszi, amíg érezni lehet a visszaesés következményeit.

Az ellenzéki tábor és a fővárosiak sokkal sötétebben látják a jövőt, mint a kormánypártiak. Ami a részleteket illeti: a megkérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy elveszítette a munkáját a járványhelyzet következményeként, háromszor annyi férfi, mint ahány nő. Több mint 20 százaléknak csökkent a munkaideje, a fizetése pedig a megkérdezettek 28 százalékának lett kevesebb. Ami megdöbbentő, hogy a 60 év feletti, nyugdíj közelében álló, nem egyszer már betegségekkel küzdő, kiszolgáltatott munkavállalók több mint 60 százalékának csökkentették a bérét a munkaadók az elmúlt hónapokban. Legkevésbé a 30-44 év közöttiek fizetéséhez nyúltak hozzá.

Senki nem optimista

A GKI Gazdaságkutató nemrég nyilvánossá vált fogyasztói bizalmi indexe azt mutatja, hogy az emberek véleménye a magyar gazdaság jövőbeli helyzetéről áprilisban nagyot zuhant, majd augusztusig javult a várakozás, ám az emelkedő trend megszakadt. Szeptemberben ismét nőtt a lakosság pesszimizmusa, a legtöbben a munkanélküliségtől félnek. A kormányközeliként elkönyvelt Századvég Gazdaságkutató Zrt. szintén hétfőn megjelent friss prognózisa egyezik a Pénzügyminisztérium hivatalos várakozásával, hogy a második negyedéves 13,6 százalékos zuhanás és a nyáron elkezdődött kilábalás együttes hatására az év egészében 5 százalék feletti visszaesés várható, a gazdaság 2019-es szintjét 2022-ben érhetjük el újra. 

Forrás: Népszava