A magyar tanárok legalább 30 százalékkal kevesebbet keresnek, mint egy átlagos diplomás, ezzel a legnagyobbak között van a szakadék nálunk – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most megjelent anyagából. Ennek tetejébe Magyarországon tart a legtovább, mire egy pedagógus eléri a lehető legmagasabb fizetést, amit a többség valószínűleg csak a nyugdíj előtt pár évig tud élvezni. A dokumentum szerint ugyanakkor a magyar tanárok nem számítanak túlterheltnek nemzetközi összehasonlításban. A Portfolio összeállítása.

Siralmasan keveset keresnek a magyar tanárok

Az OECD részletes, „Education at a Glance 2020” című kiadványában foglalkozott a tagállamok oktatási rendszerével. Az elemzésből több pozitív és negatív következtetést is le lehet vonni a magyar oktatási rendszerre nézve, a több mint 400 oldalas dokumentumnak mi csak egy szeletét próbáljuk bemutatni. 

A SZERVEZET ADATAI SZERINT EGY ÁTLAGOS TANÁR ISKOLATÍPUSTÓL FÜGGŐEN 30-40 SZÁZALÉKKAL KERES KEVESEBBET, MINT AZ ÁTLAG DIPLOMÁSOK, EZZEL MAGYARORSZÁGON AZ EGYIK LEGJELENTŐSEBB A FIZETÉSI SZAKADÉK.

A legnagyobb a lemaradás az általános iskola előtt, az óvodákban és a bölcsődékben mindössze a diplomás átlagbér 61%-át vihetik haza a dolgozók. A többi területen kicsivel jobb a helyzet: az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamain tanító tanárok bére 66%-a az átlag diplomás bérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot.

A fenti 60-70 százalékos aránnyal a magyar tanárok a lista végén szerepelnek, a szervezet adatai szerint csak Csehországban és az USA-ban alacsonyabb a tanárok átlagbére a többi diplomáshoz képest.

Az is látszik, hogy alig néhány országban keresnek a tanárok átlag felett, talán meglepő, de a rangsort Costa Rica vezeti, ahol az átlag tanár majdnem másfélszer annyit keres, mint a „sima diplomások”. Európában Litvániában, Portugáliában és Németországban van példa átlagon felüli pedagógusbérre.

Az OECD egyébként kiemeli, hogy világszerte megfigyelhető jelenség, hogy az oktatási kiadások legnagyobb részét a tanárok fizetése teszi ki, Magyarországon ez az arány 73% volt 2017-ban. A felsőoktatásban a magasabb költségek miatt ez az arány alacsonyabb, 62%.  

Magyarországon nem csak a többi diplomáshoz képest nagy a tanárok bérszakadéka, hanem a pedagógus szakmán belül is a legnagyobb a különbség. Máshol átlagosan 78-80% a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb tanári bérek között, nálunk ez 148-165%.

Mennyi az annyi?

A fentiekből is látszik, hogy nagy a szórás a tanári fizetések között, hiszen több tényező is befolyásolja azokat:

• az életkor
• a végzettség
• a tapasztalat
• az oktatási rendszer foka

Az óvodai és bölcsődei rendszerben egy magyar pedagógus átlagosan évi 27 703 dollárt keres az OECD adatai szerint vásárlóerő-paritáson, ez mai árfolyamon közel 8,4 millió forintot jelent. Ez több mint 36%-kal marad el az OECD-országok átlagától. Az általános iskolában 27 022 dollár a magyar átlagos tanárfizetés vásárlóerő-paritáson, ami szintén jelentősen elmarad a majdnem 44 ezer dolláros nemzetközi átlagtól. A legtöbbet, 28 631 dollárt átlagosan a középiskolák felső évfolyamain keresik a magyar tanárok, de nemzetközileg abban a kategóriában már majdnem elérik az 50 ezer dollárt az éves átlagbérek.

Nagyon nehéz előre jutni Magyarországon

A mostani OECD-jelentés másik igazán szomorú megállapítása a magyar tanárok szempontjából, hogy sehol nem kell annyit dolgozni, mint nálunk, hogy valaki elérje a legmagasabb fizetési kategóriát.

MAGYARORSZÁGON 42 ÉV MUNKA UTÁN ÉRHETI EL A TOP FIZETÉST EGY TANÁR A KÖZÉPISKOLA ALSÓ ÉVFOLYAMAIN. EZ AZT JELENTI, HOGY A TÖBBSÉG LEGFELJEBB A NYUGDÍJ ELŐTT NÉHÁNY ÉVIG ÉLVEZHETI EZT, VAGY EL SEM ÉRI.

Csak összehasonlításként: Ausztráliában, Új-Zélandon vagy Skóciában ugyanez az idő 8-10 év, mire valaki eléri a legmagasabb fizetési kategóriát. A magyarhoz hasonlóan lassú előrejutás csak Szlovákiában és Spanyolországban van, ott 40 év körül van a fenti érték. A régióban Lengyelországban ez például 20 év, Szlovéniában 25 év, Csehországban pedig 32 év.

VAGYIS HIÁBA JUTALMAZZÁK AZ ELŐRE JUTÁST MAGYARORSZÁGON KIEMELKEDŐEN, A GYAKORLATBAN EZT CSAK NAGYON KEVESEN TUDJÁK KIHASZNÁLNI, HISZEN MIRE ELÉRNÉK A LEGMAGASABB FIZETÉST, ADDIGRA NYUGDÍJBA MENNEK.

Nem is annyira túlterheltek a magyar tanárok

A tanári pálya vonzerejét a fizetéseken kívül az is nagyban befolyásolja, mennyire túlterhelt az oktatási rendszer. Ezzel kapcsolatban is több mutatót határozott meg az OECD, melyek összességében nem mutatnak kiugró munkaterhelést Magyarország esetében.

Az évi átlagos tanítási óra egy átlagos magyar tanár esetében 1318 óra az óvodákban és a bölcsődékben, 652 óra az általános iskolákban és a középiskolák alsó évfolyamain és 648 óta a felsőbb évfolyamokon. Ezek közül csak az első haladja meg a nemzetközi átlagot, a többi kategóriában elmaradunk attól.

AZ OECD KORÁBBI HASONLÓ JELENTÉSE SZERINT ENNEK OKA AZ ÁTLAGNÁL HOSSZABB MAGYAR NYÁRI SZÜNET.

Persze az évi 650 ledolgozott óra kevésnek tűnhet, ez csak a tanórák száma. Azt a nemzetközi szervezet is kiemeli, hogy ezen felül a tanároknak rengeteg egyéb feladatuk van az órákra való felkészüléstől a dolgozatok javításán ár a szülőkkel való kapcsolattartásig. A felmérés szerint Magyarországon a tanárok munkaidejének 40%-át teszi ki a közvetlen tanítás, a nemzetközi átlag ebben a mutatóban 44%.

Az OECD foglalkozik a tanárutánpótlással is, kiemelik, hogy a legtöbb tagállamban a pedagógusok jelentős része eléri majd a nyugdíjkorhatárt a következő években, miközben több országban is emelkedőben van az iskoláskorúak száma, vagyis pótolni kell a kieső munkaerőt. Magyarországon az általános iskolákban mindössze 6% a 30 év alatti tanárok aránya, ami fele a nemzetközi átlagnak. A középiskolákban pedig még ennél is alacsonyabb ez az arány, 3-4%.

Forrás: Portfolio