Régóta beszédtéma már a nyugdíjrendszerünk helyzete és lehetséges alakulása a jövőre nézve. A társadalom elöregedésével egyre több problémával szembesülünk, aminek egy részét csak nehezen tudja az állam orvosolni.

 A várható élettartam folyamatosan nő, míg a születések száma csökken, ezzel a magyarázattal találkozhatunk a legtöbbet.

 Ez pedig igaz is, hiszen - ahogyan láthatjuk - egyre több idős ember él, akik egyre több évet töltenek nyugdíjban. Ezáltal egyre hosszabb ideig kell az aktív lakosságnak egy-egy nyugdíjast eltartani. 

 A másik oldalon viszont - ezzel szemben - egyre kevesebb gyermek születik, így csökken a majdani, aktív munkavállalók száma. Épp ezért egyre kevesebb pénz kerül a “közös kalapba”, így sokkal kevesebb pénzt fognak tudni kifizetni a jövő nyugdíjasainak. 

 Így sajnos nem várhatjuk az államtól sem, hogy a jövőben majd olyan mértékű nyugdíj összeget fizessen ki számunkra, amiből valóban meg is tudunk majd élni. 

 A jelenlegi helyzetből következtetve az látható, hogy ha 20-30 év múlva nyugdíjba szeretnénk vonulni, már csak a jelenlegi fizetésünk 30-40 százalékára számíthatunk. 

 Ráadásul a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedésével mindez fizikai és mentális megterhelést is jelent a számunkra. 

Mi lehet a megoldás?

A jövőben tehát nem várhatunk olyan mértékű állami nyugdíjat, ami mellett ne lenne szükségünk valamilyen kiegészítő bevételre. Épp ezéert, ha nem szeretnénk a nyugdíjas éveinket is munkával tölteni, időben el kell gondolkoznunk a lehetőségeinken. 

Az öngondoskodás egyre népszerűbb, hiszen egy saját megtakarítással van a legnagyobb esélyünk a gondtalan nyugdíjas évekre. Minél előbb kezdjük el a nyugdíj megtakarítást, annál többet tudunk félretenni a későbbiekre.

Mára már akár 80 különböző előtakarékossági módozatból is választhatunk, melyek között igen nagy eltérésekkel találkozhatunk. Egy 15-20 éves futamidővel bíró megtakarításnál már akár milliós különbségekről is lehet szó.

Miből választhatunk?

A választható nyugdíjcélú megtakarításokat államilag három alapvető típusba sorolják, melyek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ).

A nyugdíjcélú megtakarítások nagy előnye más típusú megtakarítási csomagokkal szemben, hogy igénybe vehetjük rá a 20%-os állami adójóváírást. Ennek mértéke konstrukciónként eltérő, azonban 10-20 éves futamidővel számolva már szépen kiegészíti a nyugdíj megtakarításunkat. 

Tudnunk kell azonban, hogy ezek a típusú megtakarítások csak a nyugdíjkorhatár elérésekor járnak le, így hamarabb csak akkor juthatunk a pénzünkhöz, ha az addig kapott adójóváírást visszafizetjük.

Az önkéntes nyugdíjpénztár

Jelenleg az egyik legnépszerűbb nyugdíj előtakarékosság hazánkban, azonban ezt leginkább annak köszönheti, hogy ez a legrégebb óta fennálló megtakarítási forma Magyarországon. 

Régebben a munkáltatók cafeteria formájában támogathatták vele a munkavállalókat, ez azonban a 2019. évi adótörvény módosításának köszönhetően mára megszűnt.

Az ÖNYP esetében nyugdíj megtakarításainkat egy számlán vezetjük, amit a bank egy általunk választott, főként hazai állam- és értékpapírokba fekteti be. Hátránya éppen ebben rejlik, hiszen kiszolgáltatottá válunk a hazai gazdasági helyzet alakulásával szemben.

A nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás hasonló elven működik, mint az ÖNYP, azonban itt már szabadon állíthatjuk össze a befektetési portfóliót, így teljes mértékben mi dönthetünk arról, mibe fektetjük megtakarításainkat. Egyik legnagyobb előnye, hogy a szerződéskötéskori nyugdíjkorhatárt veszik figyelembe a lejáratkor - ami jelenleg 65 év. 

Így hiába lesz az akkor aktuális nyugdíjkorhatár akár például 75 év, mi már 65 éves korunkban nyugdíjba vonulhatunk.

Ezenkívül rajtunk múlik az is, mekkora kockázatot vállalunk a befektetésekkel. Figyelnünk kell rá azonban, hogy egy-egy biztosító cég ajánlata között lényeges eltérés lehet, ezért érdemes akár egy független pénzügyi szakértő véleményét is kérnünk.

A nyugdíj-előtakarékossági számla, vagyis a NYESZ

A NYESZ egy értékpapír számla, ami teljes egészében a mi irányításunk alatt áll. Amíg a nyugdíjbiztosítást egy alapkezelő intézi, addig ebben az esetben a különféle értékpapír-piaci döntéseket nekünk kell meghozni.

Előnye, hogy mi döntünk, mikor és mennyit fizetünk be nyugdíj megtakarítási célra, azonban folyamatosan figyelnünk és reagálnunk kell a gazdaság alakulása szerint.

Ezt a nyugdíj előtakarékossági formát akkor érdemes választanunk, ha biztos tudással rendelkezünk az értékpapír-piacot illetően.

Hogyan döntsünk?

Ahhoz, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő öngondoskodási formát, nem csak egy megbízható szakember véleményét érdemes kikérni, de a saját életmódunkat is fontos megvizsgálnunk.

Azt, hogy havonta mekkora összeget tudunk megtakarítani, mi tudjuk igazán. Hiszen ésszerű döntéseket kell hoznunk, így olyan léptékű megoldásokat érdemes választanunk, ami nem jelent túl nagy megterhelést a háztartásunk költségvetésére sem.

Emellett néhány szakmai szempontot is figyelembe kell vennünk. Ilyen például a nyugdíjig hátralévő évek száma. 

Sok megtakarítás akkor éri meg igazán, ha 10-20 vagy akár 30 évre is le tudjuk kötni a pénzünket. Azonban, ha kevesebb van hátra a nyugdíjig, olyan megoldást kell választanunk, ami rövid távon is jövedelmező számunkra.

Szerződéskötés előtt mindig térjünk ki a különféle megtakarítási típusok költségeire is, hiszen sokszor a számlanyitás is magas költségekkel járhat. 

Fontos tudnunk, hogy az adott megtakarítás milyen hozamokkal rendelkezik és mekkora kockázatot vállalunk az adott befektetési portfólióval. 

Járjunk utána, mivel jár a szerződés esetleges felbontása, ha valamilyen okból kifolyólag hamarabb lenne szükségünk a félretett pénzre.