Az állam jelképesen támogatja csupán az egyedülálló szülőket, emiatt a csonka családok körében brutálisan magas a szegénységi ráta. A családi adókedvezmény segít, de csak enyhíteni tudja a prob­lémát – írja a Népszabadság.

Amikor Júlia úgy döntött, megtartja a gyerekét, és egyedül is felneveli, nem gondolta végig, milyen körülmények várnak rá. – Anyám azt mondta, hülye vagyok, és amikor utánaszámoltam, kénytelen voltam egyetérteni vele – idézte fel. A szülés után szegény lettem. És nem csak a statisztikák szerint – tette hozzá magyarázatképpen.

Nem túlzás: ha egy szülő Magyarországon egyedül marad egy csecsemővel, hivatalosan szegény lesz.

A csecsemőgondozási díj és a gyed esetében a juttatás a korábbi bér 70 százaléka – ám ez után még adózni kell. A terhességi-gyermekágyi segélyt váltó díjnak nincs felső határa – csak ha nincs meg előtte a szükséges 180 nap munkaviszony –, vagyis ennek összege csak az anya bejelentett bérén múlik.

Átlagbér mellett a díj nettó 159 ezer forint. E mellé jön még a családi pótlék. Itt ad az állam kiegészítést egyedülálló szülőknek, 12 200 forint helyett 13 700 forintot egy gyerek után. Vagyis az állam havonta 1500 forinttal segíti az egyedül maradt szülőket. A gyed esetében azzal is számolni kell, hogy annak van maximuma: legfeljebb a minimálbér duplájának 70 százaléka lehet, ez 119 ezer forint. A rendkívül gáláns családi pótlékkal együtt ez 132 700 forint.

A KSH szerint a létminimum egy egyedülálló egygyerekes szülő eseté­ben havonta 144 ezer forint. Vagyis a családtámogatási rendszer indításképpen a létminimum közelébe, majd az alá löki az egyedülálló szülőket – jellemzően az anyákat. Sem a gyed, sem a gyes összege nem emelkedik, nem differenciálódik a szerint, hányan nevelik a gyereket.

A leginkább kritikus időszakot, a baba első évét követően, amikor az anya már dolgozhat anélkül, hogy elveszítené a havi járandóságot, sem lesz sokkal jobb az egyedülálló szülő helyzete. Ez a csoport igencsak népes, hiszen ebbe a kategóriába tartoznak a csonka családok, legyen szó akár az apáról, akár az anyáról, aki egyedül marad a gyerekekkel. Az állam itt sem ad érdemi támogatást, hacsak azt nem vesszük különleges kegynek, hogy az egyedülálló szülő gyerekét köteles felvenni a bölcsőde és az óvoda, vagyis a szülő bizonyosan el tud menni dolgozni.

Csodák nem lesznek később sem. Az Eurostat adatai szerint az egyedülálló szülők majdnem fele statisztikailag szegény, anyagi szempontból deprimált. A ráta mindig is rendkívül magas volt, de 2008-at követően erősen romlani kezdett. Míg a válság előtt 34,8 százalék volt a szegények aránya ebben a körben, ez 2014-re 47 százalék fölé ugrott. A három vagy több gyereket nevelők körében szintén kiugró a szegények aránya.

A családtámogatási rendszer sikerét részben igazolja, hogy a két gyereket nevelő és a gyerektelen párok körében közel azonos a szegények aránya, vagyis vélhetően ad anyagi biztonságot az adókedvezmény. Sajnos a rendszer nem elég kifinomult ahhoz, hogy a rászorulókat kedvezőbb helyzetbe hozza.

Annyi látszik ugyanakkor, hogy a válság legdurvább, a reálgazdaságot megütő éveiben a gyerekes családoknál nőtt ugyan a szegények aránya, de a növekedés mértéke nem volt akkora, mint a gyerekteleneknél. Vélhetően a családi adókedvezmény adott ennyi könnyebbséget. Tavaly majd minden csoportnál javult a mutató, kivéve az egyedülálló szülőkét, ott a visszaesés mértéke megközelíti a 15 százalékot. Így tavaly az egyedülálló szülők 47 százaléka volt szegény.

Forrás: Népszabadság