Még a vírus előtt megállapodtak az idei béremelésekről a szakszervezetek, de a korlátozások miatti munkaidőcsökkentések és leállások miatt a dolgozók elvesztették a bónuszokat – olvasható a Népszavában.

 Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb cégnél már megkötötték az idei évre vonatkozó bérmegállapodásokat, mire Magyarországra is megérkezett a koronavírus, és ezekben 8-10 százalék körüli emelésről egyeztek meg.

Számos dolgozónak azonban az elmúlt hónapokban nemhogy nőtt volna, még csökkent is a fizetése, így igencsak meghökkentő, hogy a KSH mérése szerint áprilisban a bruttó átlagkereset továbbra is 400 ezer forint felett volt, ami 7,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A korlátozások miatti leállások, megrendeléskiesések kapcsán több cégnél hónapokkal elhalasztották, vagy csak részben léptették életbe ezeket a megállapodásokat. A Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) területén összességében tucatnyi nagyobb cég döntött így. Olyan nem fordult elő, hogy érvénytelenítették volna a megállapodást, igaz, voltak erre irányuló próbálkozások – tudtuk meg a szakszervezeti vezetőktől. 

A béremelések halasztása miatt persze még nem lettek volna alacsonyabbak a keresetek, ám a járványhelyzetben sokak munkaidejét és vele együtt a fizetést is csökkentették. 

 Székely Tamás, a VDSZ elnöke úgy véli, területükön átlagosan 25 százalékkal csökkenhetett a dolgozók fizetése, ennyivel estek vissza legalábbis az elmúlt két hónapban a tagdíjbefizetések. Márpedig a VDSZ-nél a tagdíj a bér 0,8 százaléka. Igaz, erre az elbocsátások is hatással lehettek, az átlagot viszont felfelé húzza azok keresete, akik - például a gyógyszeriparban - a pótlékokkal együtt még többet is kerestek, mint a válság előtt, mivel rengeteget túlóráztak a gyerekükkel otthon maradók helyett. Ha viszont leállt egy üzem, és emiatt állásidőre küldték a munkavállalókat, akkor sok esetben nem a teljes alapbért fizették ki nekik – számolt be lapunknak László Zoltán, a Vasas alelnöke. Az állásidőre 100 százalékos alapbér járna, ám a veszélyhelyzet idején a kormány úgy módosította a szabályozást, hogy a Munka törvénykönyvétől eltérő megállapodásokat is lehetett kötni. Az erőfölényben lévő munkaadóknak pedig sikerült is „megállapodniuk” a dolgozókkal az állásidőre 70-80 százalékos alapbérekben.

A munkavállalók ráadásul a különböző pótlékokat sem kapták meg, ha nem tudtak bemenni dolgozni.

Márpedig ma egy fizikai dolgozó esetében a kereset mindössze 60-70 százalékát teszi ki az alapbér, a többit a túlóráért, éjszakai műszakokért, vagy egyszerűen csak a jelenlétért járó pótlékok és bónuszok teszik ki – magyarázza László Zoltán. Több helyen a cafeteriát váltották át fizetett szabadnapokra – hiszen azok a kényszerűségből otthon töltött idő alatt sokaknál elfogytak -, ez is csökkentette a jövedelmeket.

A Vasas alelnöke szerint a fentiek összességében azzal jártak, hogy egy tavaly novemberben még nettó 250 ezer forintot kereső munkavállaló a koronavírus idején mindössze 160-170 ezer forintot vihetett haza.  A szakszervezetek nem véletlenül ellenzik régóta a dolgozók számára gyakran értelmezhetetlen és követhetetlen pótlékok rendszerét, kiváltképp a jelenléti bónuszt. Ez utóbbi a munkaadók szerint motiváló hatással bír, László Zoltán szerint azonban leginkább arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy betegen is bemenjenek dolgozni. (A KSH munkaidőfelmérése szerint 1992-ben még átlagosan 17 napot estek ki betegség miatt a munkából a dolgozók, 2016-ban viszont már csak tízet.) A havi 10-15 ezer forintos bónusz felét ugyanis már egynapos távolmaradással is elveszíti a dolgozó, 2-3 napos betegség estén pedig az egészet.   

Ennek az „ösztönző” fizetési konstrukciónak egy járványos időszakban komoly kockázatai vannak, ezzel ugyanakkor mégsem foglalkoznak még most sem a döntéshozók – sérelmezi a szakszervezeti vezető. Pedig szerinte több gyárban is történt olyan, hogy a dolgozók koronavírus-gyanús tünetekkel is bementek dolgozni. Volt, aki a munkahelyén lett rosszul, és később pozitív is lett a tesztje. Egy másik helyen pedig azért ment be a tünetek észlelése ellenére is a dolgozó, mert a felesége már elvesztette a munkáját, így nem mondhattak le a kereset egy részéről sem. Később róla is kiderült, hogy koronavírusos. László Zoltán azt mondja: az ilyen helyzetekben a fizetésüket féltve előbb a munkavállalók igyekeztek eltitkolni tüneteiket, később pedig a cégek azt, hogy voltak ilyen esetek, mert tartottak a teljes karanténtól.    

További lassulás jöhet

A bérnövekedés üteme – elsősorban a versenyszférában zajló folyamatok miatt - lassult az első negyedévben, de egyelőre úgy tűnik, a koronavírus munkaerőpiaci hatása mérsékelten jelentkezett a bérkiáramlásban. Három szektorban viszont a KSH adatai alapján is csökkentek éves összevetésben a keresetek: ezek a bányászat, energiaszektor és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe.

A versenyszférában a bérnövekedés üteme 7,7 százalékra lassult, míg a költségvetési szférában 9,6 százalékra gyorsult a keresetek emelkedése. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a jelenlegi adatok fényében úgy látja: az év eleji bérrendezések hatását a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt befolyása mérsékli. A továbbiakban pedig a munkavállalók közti verseny lefelé nyomhatja a bérnövekedési ütemet. A következő hónapokban így tovább lassulhat a bérdinamika és az idei év egészében 6-8 százalék között alakulhat a mutató. 

Forrás: Népszava