Több mint 400 ezer forint volt áprilisban, a koronavírus miatti korlátozások kellős közepén a bruttó magyar átlagfizetés – állítja a KSH. Persze a kisebb cégek alulfizetett dolgozóit továbbra sem veszik figyelembe – olvasható a Népszavában.

  A KSH friss adatsora szerint áprilisban - amikor már javában életbeléptek a koronavírus miatti korlátozások és munkaidőcsökkentések – átlagosan bruttó 400 200, nettó 266 100 forintot kerestek a dolgozók. Vagyis mindössze 200 forinttal kevesebbet, mint márciusban. Éves alapon is még keresetnövekedés látszik, igaz, az előző hónapokhoz képest – amikor még 9-9,2 százalékkal emelkedtek a bérek - áprilisra 7,8 százalékra lassult az ütem. A keresetnövekedés hátterében a még év elején megkötött béremelési megállapodások állnak, de a lassulás üteme mutatja, hogy a koronavírus nem hagyta érintetlenül a fizetéseket sem. 

Az év első négy hónapjára így összességében 388 ezer forintos bruttó, és 258 ezer forintos nettó átlagkereset jött ki, ami 8,7 százalékos fizetésnövekedést jelent tavalyhoz képest. A fogyasztói árak 3,9 százalékos emelkedése mellett ez 4,6 százalékos reálkeresetnövekedés. Ezek azonban csak átlagok, amit „békeidőben” is rengeteg kritika ér, hiszen igen távol áll a dolgozók tapasztalatától. Egyrészt azért, mert egy magasabb bér jelentősen felhúzza az átlagot, miközben a többség valójában nem keres annyit. Másrészt pedig csak az öt fősnél nagyobb munkahelyeken dolgozókról közöl adatot továbbra is a KSH, holott – miután már tavaly év eleje óta az adóhivatalnál elérhető bevallásokból számítják az átlagkereseteket – rendelkezésére áll az ennél kisebb cégek béradata is.

A kis cégeknél jellemzően alacsonyabb bérért foglalkoztatják a dolgozókat,

így ha ezeket is beszámítanák, szakértők szerint legalább harmadával alacsonyabb átlagkereset jönne ki. Egy átlagkereseti adat azért sem mond most valójában semmit a valós bérviszonyokról, mert a járványhelyzet és az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések eltérően hatottak az egyes szektorokra és cégekre, így az ott kapott fizetésekre is. A válságot éppen a statisztikában kevéssé szereplő kis és középvállalkozások (kkv) szenvedték meg: a Budapesti Gazdasági Egyetem felmérése szerint például minden tizedik kkv csökkentette emiatt a fizetéseket.

Meglehetősen ellentétes folyamatok zajlottak ugyanakkor például a kereskedelemben, amelynek egy része igencsak megsínylette a vírust, másik része viszont szárnyalt.

Emiatt, míg például az élelmiszerboltokban több, mint 12 ezer, a webáruházakban több mint 16 ezer forinttal nőttek a keresetek február és április között, addig egy cipőbolti eladó bruttója 68 ezer, egy ruhaboltban dolgozóé  35 ezer forinttal csökkent. A kijárási korlátozások miatt ugyanis nem lehetett ruhaboltba vagy cipőboltba menni vásárolni, az élelmiszerkészleteket viszont ész nélkül töltötték fel az emberek, és a webáruházak is alig győzték teljesíteni a megrendeléseket. Ennek megfelelően eltérően alakultak a bevételek, és az ott dolgozók fizetései is.

Az élelmiszerláncok jutalmakkal, túlórákkal, máshonnan átvett munkaerővel próbálták március közepétől állni a rohamokat, a nagyobbak így még több bért is tudtak fizetni a több munkáért. Az iparcikkes boltok viszont minden fillért a túlélés reményében forgattak, ameddig el nem fogyott. Sokuknak idő előtt el is fogyott – összegezte a kialakult helyzetet a Blokkk.com szakportál. Egy élelmiszerbolti eladó keresete azonban még így is nagyon messze áll a nemzetgazdasági átlagfizetéstől: áprilisban bruttó 288 253 forint volt – az egyébként szintén a KSH által kiszámolt – átlagbérük.  

További lassulás jöhet

A bérnövekedés üteme – elsősorban a versenyszférában zajló folyamatok miatt - lassult az első negyedévben, de egyelőre úgy tűnik, a koronavírus munkaerőpiaci hatása mérsékelten jelentkezett a bérkiáramlásban. Három szektorban viszont csökkentek éves összevetésben a keresetek: ezek a bányászat, energiaszektor és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe.

A versenyszférában a bérnövekedés üteme 7,7 százalékra lassult, míg a költségvetési szférában 9,6 százalékra gyorsult a keresetek emelkedése.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a jelenlegi adatok fényében úgy látja: az év eleji bérrendezések hatását a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt befolyása mérsékli. Habár a gazdaság újranyitása révén ismét emelkedhet a betölthető álláshelyek száma, a munkavállalók közti verseny lefelé nyomhatja a bérnövekedési ütemet. A következő hónapokban így tovább lassulhat a bérdinamika és az idei év egészében 6-8 százalék között alakulhat a mutató.      

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ