Idén csökken az időskorúak járadékának vásárlóértéke, ráadásul kiesik a nyugdíjprémium összege is. Az ellátás összege egyre inkább elszakad a keresetektől – írja a Népszava.

 A nyugdíjasok kéréseiből egyelőre semmi nem teljesül a jövő évi költségvetésben, szervezeteik módosító javaslatait ugyanis nem fogadta el a kormánypárti többség, ahogy a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) arra a felvetésére sem érkezett válasz, hogy a járványhelyzet és az elszabadult infláció miatt a 150 ezer forint alatti ellátásból élők kapjanak egyszeri 50 ezer forintos támogatást. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület vezetője a Népszavának azt mondta: a nyugdíjrendszerben felgyűlt feszültségekre változatlanul csak annyi a kormány válasza, hogy megőrzik a járadékok reálértékét. Pedig a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése rámutatott: idén csökken az időskorúak járadékának vásárlóértéke, és kiesik a nyugdíjprémium összege a bevételi oldalon. 

Tavaly novemberben még átlagosan 20 ezer forintos nyugdíjprémiumot kaptak az idősek, mert a gazdasági növekedés túllépte a prémium feltételeként szabott 3,5 százalékot, s mellé 10 ezer forint kiegészítés járt, mert a tényleges infláció 0,7 százalékkal haladta meg az év eleji nyugdíjemelés 2,7 százalékát. Idén azonban – Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kormányinfón elhangzott szavai alapján - a 2,8 százalékos inflációhoz vakon ragaszkodik a kormány, amiből a nyugdíjasok arra következtetnek, veszélyben van még a nyugdíjkiegészítésük is.

Abban reménykednek, előbb-utóbb a pénzügyi tárca is elfogadja a monetáris tanács számítását, ami 3,3 százalékos inflációt feltételez, vagy a jegybank épp tegnap bejelentett 3,5 százalékos inflációs várakozását és novemberben legalább a tavalyi tízezerhez hasonló kiegészítést megkaphatják. Egyelőre azonban némi aggodalommal figyelik az egymásnak sokszor ellentmondó elemzéseket a gazdaság várható teljesítményéről, ami az ő pénzüket is befolyásolja. Ráadásul érthetetlen, hogy miért számol 2021-ben 3 százalékos inflációval, s így ekkora januári nyugdíjemeléssel a kormány, ha a jegybanki előrejelzés máris 3,3 százaléknál tart. 

 A tegnapi kormányinfón a kancelláriaminiszter ismét azt hangsúlyozta, hogy jövő februárban megkezdődik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, ami átlagosan 35 ezer forint kifizetését jelenti, s ennek fedezete benne van a várhatóan jövő pénteken elfogadható 2021-es költségvetésben. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) a miniszterelnöknek és több miniszternek is elküldte azt a levelet, amelyben a kisnyugdíjasok anyagi nehézségei mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy az időskorúk ellátása egyre inkább elszakad a keresetektől.

Az induló nyugdíjak 2010-ben még az illető utolsó nettó keresete 65 százalékának feleltek meg, 2018-ban már csak az 55 százalékának – emlékeztetett a szervezet, amelynek soros elnöke, Juhász László lapunknak azt is hozzátette, hogy a bérek gyors növekedése miatt újabb feszültségforrást jelent az is, hogy akár 30 százalékos különbség is van az induló nyugdíjak és a 3-4 évvel korábban megállapított ellátások között.

Ezért javasolja minden nyugdíjas szervezet az infláció mellett a bérek növekedésével is számoló vegyes indexálás visszaállítását az év eleji nyugdíjemeléseknél, de erről a kormány nem hajlandó még csak beszélni sem.    Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek országos klubhálózat vezetője azt tapasztalja, hogy nehezen oldódik a fertőzéstől való félelem a nyugdíjasokban, márpedig a bezártság és a magány gyengíti az immunrendszerüket. Közülük nagyon sokan nem tudnak sem gyümölcsöt, zöldséget, sem immunerősítőket venni, s keresnék a megoldást a biztonságuk növelésére - a segítséget a kormánytól várnák.

Jankovics Györgyi a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke valamennyi társához hasonlóan elfogadhatatlannak nevezte, hogy nincs lehetőségük érveik ismertetésére, mert évek óta nincs fórum, ahol a kormány hajlandó lenne meghallgatni az idősek javaslatait. „Senkitől nem sajnálom, a pénz jól jön mindenkinek, de először kötelező lenne rendbe tenni a magyar társadalom anyagi és egyéb problémáit, legyen az nyugdíjas, mostani munkanélküli, fiatal munkakezdő, nagycsaládos, azután száz év múlva tőlem akár építhetnék a budapesti olimpia Csepelt is befedő sportcsarnokát” - fakadt ki egy nyugdíjas érdekvédő, miután kiderült, hogy a parlamenti többséget idén sem érdekelték a nyugdíjasok kérései.

Brutális drágulás

Katona Tamás volt szocialista pénzügyi államtitkár, a Statisztikai Hivatal egykori elnöke arra emlékeztet, hogy a magyar infláció Csehországot és Lengyelországot követően áprilisban az Európai Unió tagországai között a harmadik legmagasabb volt. Az élelmiszerek fogyasztói ára áprilisban 8,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, de a friss hazai és déli gyümölcsök, valamint a sertéshús ára majdnem 30 százalékkal ment feljebb, a nyugdíjasok nagy része számára szinte már elérhetetlenné vált.

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ