A GKI Gazdaságkutató Zrt. erre az évre hat százalékos GDP-csökkenést jelez előre, ami messze van az MNB optimista előrejelzésétől – írja a Népszava.

 Elvetette az optimistának tekinthető, az idén három százalékos recesszióval számoló forgatókönyvet a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a magyar gazdaság növekedésére adott módosított előrejelzésében 2020-ban már 5-7 százalékos  gazdasági visszaesést vár, szemben a márciusban közölt 3-7 százalékkal. (Ha a járványnak lesz második hulláma, az ronthat a számokon.)

Mindeközben a Magyar Nemzeti  Bank (MNB) a héten nyilvánosságra hozott prognózisában a magyar gazdaság  0,2-3 százalékos növekedését jósolja 2020-ra. Az MNB várakozása szerint májustól illetve a második félévtől kezdődően gyorsan helyreáll a magyar gazdaság növekedése, a GKI-nál viszont nem látják az ehhez szükséges hajtóerőt. A GKI előrejelzésének középértéke így hat százalékos mínusz 2020-ra, ami úgy jön ki, hogy a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5 százalék körüli GDP-csökkenést feltételeznek. A 2019- es GDP-t (bruttó hazai termék értékét) feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság – olvasható a cég elemzésében.

A válságot leginkább az ipari és a szállítás, raktározás területén működő cégek szenvedik meg, az infokommunikációs ágazat, valamint a mezőgazdaság - termelési értéket nézve - akár sérülés nélkül átvészelheti a koronavírusos időszakot. Az export és az import is mintegy 15 százalékkal zuhan idén.

A kutatóintézet idén éves átlagban az átlagkereset 5 százalék körüli emelkedésére, s a keresettömeg (csökkenő foglalkoztatás miatti) stagnálás közeli minimális növekedésére számít. A reálkeresetek statisztikailag 1-2 százalékkal emelkedhetnek az idén. A nyugdíjak – a nyugdíjprémium idei elmaradása és a nyugdíjas árindex átlagosnál magasabb volta miatt – a törvényi előírások betartása ellenére statisztikai értelemben sem őrzik meg reálértéküket. A lakosság hitelfelvétele áprilisban drasztikusan csökkent, a lakáshitelek új kihelyezése 18 százalékkal, a személyi kölcsönöké 74 százalékkal zuhant. Ezek eredőjeként a kutatók a lakossági fogyasztás mintegy 2,5 százalékos idei csökkenésére számítanak.

A foglalkoztatottak száma 1,2 százalékkal (de áprilisban már 3 százalékkal) csökkent. Ha a munkájukat elveszítők közül a kijárási korlátozások miatt inaktívak közé soroltakat is munkanélkülinek tekintjük, akkor a munkanélküliségi ráta áprilisban már meghaladta a 6 százalékot a hivatalos 4,1 százalékkal szemben, számuk 280 ezer volt a hivatalos 174 ezerrel szemben. Növeli a hazai munkanélküliséget a külföldön állásukat vesztettek egy részének hazatérése is.

A GKI 2020 átlagában mintegy 3 százalékos foglalkoztatás-csökkenéssel és a valós munkanélküliség 6 százalék körüli rátájával számol, de az év végén a helyzet már kedvezőbb lesz az év középinél. A kutatócég 2020 végére 3 százalék körüli, éves átlagban 3,3 százalékos inflációt vár. A forint árfolyama hosszú távon trendszerűen gyengül, egy euró 2010-ben átlagosan 275,4 forintot ért, 2019-ben 325,4 forintot, ami 18 százalékos leértékelődés. 2020-ban pedig, mivel az MNB tovább lazít monetáris politikáján, éves szinten legalább 345 forintra csökken az árfolyam, amely további hat százalékos leértékelődést jelent. A járvány miatt idén a beruházások feltehetőleg a GDP-nél is gyorsabban, 10 százalékkal esnek vissza. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája nagyon bizonytalan, ami miatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását.

Ugyanakkor középtávon a globális ellátási láncok átrendeződésének a régió, így Magyarország is haszonélvezője lehet. Az állami beruházások fő színtere változatlanul  az út- és vasútépítés. Emellett a turisztikai célú fejlesztések, a sportlétesítmények építése, a haderő erőltetett modernizálása emelhető ki. Megindult a Paks-2 beruházás előkészítése. Az MNB és az állami fejlesztési bank vállalati programjai inkább csak a meglévő hitelek lecseréléséhez, illetve vállalatfelvásárlásokhoz járulnak majd hozzá, semmint újabb beruházásokhoz – vélik a GKI kutatói. 

IMF: Nagyot zuhan idén az eurózóna

Külgazdasági szempontból sok jóra nem számíthat a következő időszakban a magyar gazdaság. A Nemzetközi Valutalap (IMF) szerdán frissített előrejelzése szerint a világgazdaság idén 4,9 százalékkal zsugorodik. A fejlett gazdaságok azonban 8 százalékot zuhannak, ezen belül az USA 8, az eurózóna GDP-je pedig 10,2 százalékkal csökken az idén. Az IMF a magyar gazdaság legfőbb külpiaci partnerének számító Németországban idén a gazdaság 7,8 százalékos csökkenését várja, 2021-ben pedig 5,4 százalékos növekedését, vagyis az idén semmilyen pozitív impulzus nem várható a külgazdaságból. Ha nem lesz komolyabb második hulláma a járványnak, akkor 2021-ben a világgazdaság 5,4 százalékkal, az euróövezet hat százalékkal nőhet. Az IMF most nem adott ki külön prognózist a magyar gazdaságra. 

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ