A valódi béremelés azt jelentené, ha a tanári bérek 2015 óta befagyasztott vetítési alapját (ami a 2014-es minimálbér összege, 101 500 forint) emelnék meg – írja a Népszava.

 A bejelentett 10 százalékos ágazati szakmai pótlék, amit július 1-től kaphatnak meg a tanárok, nem béremelés – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás, miután a kormánypárti Magyar Nemzet hétfőn „béremelés” címszó alatt írta meg: már a nyári szünetben megérkezik a tanárok emelt fizetése. Totyik Tamás hangsúlyozta: a valódi béremelés azt jelentené, ha a tanári bérek 2015 óta befagyasztott vetítési alapját (ami a 2014-es minimálbér összege, 101 500 forint) emelnék meg, ám ez nem történt meg.

A szakmai ágazati pótlék – amelyet egy törvényi erejű alapilletmény-emeléssel szemben a kormány bármikor rendeletben visszavonhat – bruttó 20-40 ezer forint közötti összegeket jelent a végzettségtől és a pályán töltött időtől függően, ez pedig – bár a semminél több – a PSZ alelnöke szerint nem fogja megállítani a pályaelhagyást és a tanárszakra jelentkezők számának csökkenését.

– A 10 százalékos pótlékemelés után egy pályakezdő fizetése bruttó 231 ezer forint lesz. Miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a diplomás pályakezdők átlagkeresete 344 ezer forint. Egy nyugdíj előtt álló mesterpedagógus bruttó 528 ezer forintra számíthat, miközben a diplomás átlagkereset megközelíti a 700 ezer forintot. Nem csoda, hogy a tanári pálya továbbra sem vonzó a fiatalok körében: 17 ezerről 11 ezerre csökkent a pedagógus szakra jelentkezők száma

– fogalmazott az érdekvédő.

A PSZ évek óta azt szeretné elérni, hogy a tanárbérek vetítési alapja újból a mindenkori minimálbér összege legyen, ami jelenleg 161 ezer forint. A szakszervezet számításai szerint az alap befagyasztásával egy nyugdíj előtt álló pedagógus bruttó 6 millió forinttól esett el az utóbbi öt évben. Totyik Tamás úgy véli, a pótlékemelés szükségességével a kormány elismerte, hogy a tanári életpályamodell „becsődölt”.

Bár a legnagyobb pótlékemelést az intézményvezetők és helyetteseik kaphatják, mégis lehetnek köztük olyanok, akik rosszabbul járnak. A köznevelési törvény melléklete szerint az intézményvezetői pótlék alsó határa jelenleg az illetményalap 40, felső határa pedig 80 százaléka, ami júliustól 60-170 százalékra változik – a tanulói létszámtól függően. Ami a PSZ szerint azt jelenti, hogy egy olyan kisiskola igazgatója, ahova 150 főnél kevesebb diák jár, a jövőben 60 százalékos pótlékot kaphat, még akkor is, ha eddig a munkáltató döntése alapján 80 százalék járt neki.

Forrás: Népszava