Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az idei infláció egyáltalán nem, vagy csak alig haladja majd meg azt a mértéket, amit a nyugdíjasoknak már az év elején, az árak emelkedésének ellentételezéseként kaptak. Az már egy ideje egyértelmű, hogy 2020. nem éppen a nyugdíjprémium éve lesz. Az azenpenzem.hu írása.

Tavaly novemberben a nyugdíjasok egy összegben átlagosan körülbelül plusz 32 ezer forintot kaptak. A gazdasági növekedéstől függő nyugdíjprémium is minden korábbinál nagyobb lett, az áremelkedést pedig az ellátás 8,4 százalékával egyenlítette ki a kormány. A havi 0,7 százalékos kiegészítésnek megfelelő összeg a csúsztatott kifizetés és a hivatalosnál jóval magasabbnak érzett drágulás tükrében elég kevésnek tűnhetett, de legalább – szemben a prémiummal – beépült a nyugdíjba. Úgy tűnik, ezt a pénzt is érdemes megbecsülniük a nyugdíjasoknak, hiszen az azt megelőző évben nem kaptak ilyen címen novemberben plusz pénzt (valahogy ugyanis sikerült épp akkorára kihozni az inflációt, mint amennyit a kormány a költségvetési törvényben szerepeltetett).

Idén év elején a nyugdíjakat 2,8 százalékkal emelték. Sokáig hitte mindenki, hogy ebből biztosan újabb kiegészítés lesz, de most úgy tűnik, a helyzet a tavalyi helyett inkább a két évvel ezelőttihez lesz hasonló.

Ezt alighanem már a kormányzat is felmérte, ezért helyezhették kilátásba a 13. havi nyugdíj „visszaépítését”. Ez sem egyszerre, és nem is túl gyorsan történik majd. A nyugdíjasok a következő év februárjában kaphatnak majd egyheti pluszt. Félhavi összeg 2022 elején jár majd a nyugdíjasoknak extra juttatásként, ezután a 2023-as kifizetés háromnegyed havi summának felel majd meg, és 2024-ben ér a folyamat a végére.

Az infláció most még az átlagos kosarat sem tükrözi

A pénztárcában pedig most tátonghat jókora lyuk (persze nem csak a nyugdíjasoknak). Az idén áprilisban ugyan szabályosan 

elszálltak az élelmiszerárak, de az elképesztően olcsó üzemanyagok miatt a fogyasztói árak átlagosan csak 2,4 százalékkal lettek magasabbak az egy évvel korábbinál. A következő hónapokban – tette közzé értékelésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – az infláció várhatóan tovább mérséklődik.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek arról beszélt, hogy az infláció a következő hónapokban a koronavírus miatt nem fogja tükrözni az átlagos fogyasztói kosarat sem. Például hiába zuhantak az üzemanyagárak, jelenleg a korábbinak csak a töredéke a fogyasztás. Egyes termékek és szolgáltatások pedig átmenetileg teljesen kiesnek vagy csökkennek a fogyasztói kosárból, mint a házon kívüli étkezés, tömegközlekedés, szabadidős, kulturális tevékenységek.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a boltok előző hónaphoz hasonló további rohamozása áremelkedést hozott az élelmiszerek területén. A rekordgyenge forint befolyással volt az importált zöldségek és gyümölcsök árára is. A szolgáltatások árváltozásának mérését pedig jelentősen nehezítette, hogy a vállalkozások zárva tartottak, így a rájuk vonatkozó inflációs mutatót érdemes óvatosan kezelni. A parkolás ingyenessé tétele pedig önmagában 0,2 százalékpontot faragott le a teljes inflációs mutatóból.

Aki nem dolgozik...

A következő időszakban az infláció alakulása Németh Dávid, a K&H Bank vezetőelemzője szerint nagyban függ attól, hogy a járvány miatt mennyivel ugrik meg a munkanélküliség, ez a fogyasztáson keresztül hat majd az árakra. Szerinte – mint az összes többi elemző szerint is – kérdéses az üzemanyagárak alakulása. Ha ugyanis az üzemanyagok ára elkezd emelkedni, akkor könnyen visszatérhet a 3 százalék fölötti infláció. Németh viszont úgy véli, az év hátralévő részében inkább 2,5 százalék körüli fogyasztó árindex lehet a jellemző, és a jövő év második negyedévében jöhet egy jelentősebb ugrás. A mostani kilátások szerint a 2020-as átlagos infláció 2,9 százalék körül várható, de a bizonytalan helyzet miatt ez még változhat.

Az elmúlt hónapokban az MNB szerint az élelmiszer-felvásárlást eredményező pánikreakciók és az import akadozása miatt emelkedtek az élelmiszerek árai.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője azt gondolja, hogy az infláció májusban kissé tovább csökkenhet, majd az év hátrálévő részében az éves index döntően 2 és 3 százalék között mozog majd. Eközben – leginkább a várhatóan csökkenő belső kereslet nyomán – a maginflációs mutatók emelkedése is lassulásnak indulhat, s fokozatosan közelednek majd a 3 százalékhoz. Az idei évi 2,9 százalékos éves inflációs előrejelzésünket – nyomatékosította Nyeste – továbbra is fenntartjuk.

Forrás: azenpenzem.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ