A napokban kihirdetett 61/2020. kormányrendelet szerint meghatározott tevékenységeket végző munkáltatóknál foglalkoztatottak egyéni járulékfizetési kötelezettsége csökken. Kié lesz a többletpénz: a munkavállalóé vagy a munkáltatóé? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

"A nettó bérkifizetés nő a le nem vont nyugdíjjárulékkal, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a munkaerőpiaci járulék, illetve a természetbeni egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetének összegével, vagy úgy kell értelmezni a 61/2020. kormányrendeletet, hogy a bérszámfejtés a munkavállaló szempontjából nem változik, tehát a munkavállaló nettó bére ugyanaz marad, viszont a bruttó bérből levont nyugdíjjárulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék, illetve természetbeni egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék összege a munkáltatónál marad, azokat a munkáltatónak nem kell befizetnie az államháztartás felé? A 2020. március 18-áig megszűnt jogviszonyokra kell-e alkalmazni a rendeletet?" – kérdezte olvasónk.

A 61/2020. kormányrendelet szerint a munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. A rendelkezésből az következik, hogy a le nem volt járulék növeli a munkavállaló nettó bérét.

Ezt erősíti meg pénteken kiadott NAV-értelmezés is, mely szerint a kormányrendelet 1. paragrafusának (2) bekezdése arra vonatkozóan tartalmaz kedvező szabályt, hogy a Tbj. általános szabályaitól eltérően kell teljesíteni a járulékfizetési kötelezettséget azáltal, hogy csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb havi 7710 forintot kell a járulékalapot képező jövedelem után megfizetni. A megfizetés, a járulékfizetés teljesítése a foglalkoztató feladata, tehát csak a 4 százalékot, illetve annak a 7710 forintot meg nem haladó összegét kell levonni a magánszemélytől, és megfizetni. A többit viszont "nem teheti zsebre", mert nem őt terhelte volna, hanem a magánszemélyt, és a jogalkotói szándék szerint a rendelkezés célja a munkavállalók helyzetének javítása.

A 61/2020. kormányrendelet a 47/2020. kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól szól. Szakértőnk álláspontja szerint, ha a munkáltató tevékenysége beletartozik a felsorolt TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységbe, azonban az a fenti rendelet kihirdetése előtt megszűnt, de még nem került sor bérfizetésre, akkor alkalmazható a kifizetendő bér kapcsán megfizetendő járulékokra, szociális hozzájárulási adóra és a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezmény, mentesség.

Forrás: adozona.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ