A fertőtlenítés is pénzbe kerül, de az intézmények bezárása is fejtörést okoz a polgármestereknek. Néhány faluban önkéntesek varrják az önkormányzati dolgozók számára a hiánycikknek számító maszkokat, van, ahol a háziorvosuknak a neten próbálnak védőeszközöket szerezni. Másutt meg magát az orvost parancsolták el a munkától, mert idős – írja a HVG.

koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése után a polgármesterekre hárult a helyi intézmények bezárása, ahogy nekik kell megbirkózniuk a lakosság kérdésözönével is.

Egy sor dolgot persze leleményességgel meg lehet oldani, viszont vannak ügyek, amelyekről úgymond bekötött szemmel kell dönteniük a településvezetőknek: az óvodák, bölcsődék és egyéb önkormányzati intézmények felfüggesztése, az önkormányzati dolgozók és a közmunkások foglalkoztatása vagy szabadságolása, és legfőképpen ezek finanszírozása.

Minden település a lehetőségeihez mérten más-más megoldással próbálkozik, Drávaszerdahelyen például arról döntött a polgármester, hogy minden család, ahol a távoktatás miatt otthon kényszerülnek maradni, százezer forintot kap az esetleges pénzkiesés pótlására. De a baranyai falu, sajnos, ritka példa, az önkormányzat ugyanis egy gázelosztó cég iparűzési adójának köszönhetően van kiváltságos helyzetben.

"Sokáig nem lehet ezt húzni"

A Békés megyei Lökösházán egy hét szabadságot kap mindenki, aki a gyermekei távoktatása miatt otthon marad, de hosszabb távon még a polgármester sem látja, hogyan lesz. „Aki retteg a fertőzéstől, azt hogyan kötelezzem munkavégzésre?” – teszi fel a kérdést Szűcsné Gergely Gyöngyi, aki szerint, ha a járványhelyzet nem csillapodik rövid időn belül, úgy a közmunkásoknak járó legfeljebb 20 nap szabadság sem lesz elég.

A helyiek helyzetét nehezíti, hogy a közvetlenül a határ mellett fekvő térségből sokan járnak át Romániába dolgozni, ezek a lehetőségek napról-napra egyre bizonytalanabbá válnak. 

Így hamarosan a gyermektelen, vagy már nem iskolás gyermekeket nevelő családok is pénz nélkül maradhatnak, miközben a polgármester szerint a támogatásokra fordítható összegből nem futja mindenki megsegítésére.

A településeknek ugyanis igényelniük kell a szociális célra fordítandó forrásokat, amelyeknek hetven százalékát közvetlenül kell visszajuttatni a lakossághoz lakhatási, gyógyszer, illetve egyéb támogatásként, de ezek az utalások is havonta érkeznek a kasszába, és csak a betervezett célra lehet fordítani őket. A következő évi igényléseket pedig szeptemberben kell beadni, és decemberben bírálja majd el a Belügyminisztérium. „Pedig most kell a pénz a családoknak, vagy az elkövetkező hetekben, hónapokban” – mondja a polgármester. A hvg.hu az ügyben megkereste a Belügyminisztériumot, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

A 2900 lelkes községben egyébként már vasárnap döntött arról a képviselőtestület, hogy az önkormányzat szájmaszk-alapanyagokat vásárol, amelynek megvarrásához önkénteseket keresnek. A polgármester tisztában van azzal, hogy ez a vírus ellen nem ad teljes védettséget, de elmondása szerint az intézményeik dolgozói számára mégis jelent egyfajta minimális védelmet, főleg azoknak, akik az idősek gondozását végzik, de második körben a közétkeztetésben, illetve a hivatalban alkalmazottakat is ellátják ezekkel úgy, hogy a hatvanfokos mosás után újra és újra használhatják. A településvezető elmondása szerint már az első napokban nekilátott a tisztítószerek, fertőtlenítők beszerzéséhez,

amikor beszéltünk, éppen egy hatvanezer forintos számla volt előtte, de biztosra veszi, hogy százezreket fognak csak erre a célra költeni.

Kübekházán pedig azt mesélte a polgármester, hogy maga rohangál a fertőtlenítőért, a maszkokért. Molnár Róbert végül még a közösségi oldalra is kitett egy segítségkérő posztot, mely szerint, aki tud, az segítsen ezek beszerzésében. Egyébként már a csongrádi faluban is azt szervezik, hogy varrhatják meg maguknak a maszkokat, hiszen náluk is feszes költségvetés készült, így nem futja vásárlásra.

Ezer gond

Sok település vezetője inkább nem nyilatkozott névvel, hivatalosan: az egyik békési településen úgy rendelték el az óvoda bezárását, hogy felügyeletet biztosítanak azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei nem tudnak szabadságot kivenni. A beosztott óvónő viszont idősebb, a szakszervezet pedig kiáll az idősebb kollégák biztonságáért, így a polgármester azért aggódik, hogy milyen pert szabadítanak majd az önkormányzat nyakába, ha kötelezi az óvónőt az ügyelet ellátására.

Másutt 74 éves a háziorvos, ezért a rendelet szerint ő nem végezhetne munkát, de a saját felelősségére vállalta a rendelést, miközben igyekszik betartani a megfelelő biztonsági előírásokat. 

Van, ahol az okoz problémát, hogy az iskolás gyermekeket nevelő közmunkásokat mennyi ideig és milyen formában kell kivonni a munkából – a helyzetet az sem könnyíti, hogy sok helyen üres a szociális kassza. Egy kisvárosban pedig azzal kereste meg a településvezetőt egy ruhaüzletet vezető vállalkozó, hogy a rendeletek szerint délután háromig tarthat nyitva, de a panaszkodó szerint így hamar tönkre fog menni, mert eddig pont a forgalomhoz igazodva volt nyitva csak délután az üzlet.

Forrás: HVG

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ