A béremelkedések kihatnak olyan társadalombiztosítási kötelezettségekre és ellátásokra is, amelyek a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegéhez igazodnak – írja a Népszava.

 A teljes munkaidőben dolgozóknak január 1-jétől 8 százalékkal, 161 ezer forintra felemelték a havi minimálbérüket, míg a garantált bérminimum havi összege 216 ezer forintra növekedett.

A Mazars pénzügyi tanácsadótól azonban megtudtuk, hogy számos vállalatvezető nem is gondol rá, de a minimálbér-emelés miatt több juttatás és kedvezmény értékhatára is megváltozott. Emellett a béremelkedések kihatnak olyan társadalombiztosítási kötelezettségekre és ellátásokra is, amelyek a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegéhez igazodnak.

A kifizető személyenként és évente egy alkalommal – megfelelő nyilvántartás vezetése mellett – 16 100 forintot meg nem haladó, úgynevezett csekély értékű ajándékot juttathat magánszemélyek részére kedvezményes adózású juttatásként.

Ezen túl, a kifizető által tartott rendezvényeken a résztvevőknek juttatott ajándéktárgy szintén kedvezményesen adózhat, ha egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, azaz január 1-jétől a 40 250 forintot. (Mindkét juttatás megfelelő adókezelése érdekében egyéb körülményeket is vizsgálni kell.) 2020-ban évi 161 000 forint értékben sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, valamint ugyanilyen összegben kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító belépőjegy és bérlet is adómentesen adható magánszemélyeknek. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett munkaadók számára ugyanakkor rossz hír, hogy a hozzájárulás mértéke január elsejétől 1 449 000 forintra emelkedett, azaz több, mint 100 ezer forinttal magasabb, mint egy évvel korábban.

 A személyi adókedvezmény havi összege 8 050 forintra (évi 96 600 forintra) nőtt, melyek a személyi adókedvezmény igénybevételére jogosító súlyos fogyatékosságnak minősülnek.

Ez vonatkozik olyan betegségekre is, mint például a cukorbetegség, a laktóz intolerancia, ezért érdemes átolvasni a listát, hogy meg lehessen bizonyosodni az adókedvezmény igénybevételének lehetőségéről. Ha a munkáltató munkabérelőleget biztosít a munkavállalójának, érdemes figyelni a kamatkedvezményként figyelmen kívül hagyható mérték emelkedésére is, ugyanis ez is a mindenkori minimálbér mértékétől függ. Így a legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett adott, legfeljebb 805 000 forint összegű munkabérelőleget nem szükséges jövedelemként figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem kiszámításakor. A gyermekgondozási díj maximum összege a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, ami januártól 225 400 forintra nőtt. A táppénz maximális összege napi 10 733 forintra emelkedett – említették meg a Mazars szakértői.

Forrás: Népszava