Magyarországon a tavalyi évben valamivel több, mint 11 százalékkal emelkedtek a nettó bérek, ám a nemzetgazdasági ágak szempontjából nagyon vegyes a kép, azaz nem egyformán részesültünk belőle. Talán senki számára sem meglepő, hogy legkevésbé az oktatásban dolgozóknak nőtt a fizetésük, sőt, ha figyelembe vesszük az infláció mértékét, akkor sokaknak gyakorlatilag csökkent a havi bevételük. A Pénzcentrum most összegyűjtötte, kik a legnagyobb nyertesei, vagy éppen vesztesei a tavalyi évnek.

Szerdán, február 26-án közölte a KSH a legfrissebb kereseti statisztikákat. A közölt adatok a 2019-es esztendőre vonatkoznak, és kiderül belőlük, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a jelentős nonprofit szervezeteknél 367 800 forint volt. A nettó átlagkereset a hivatal adatai szerint 2019-ben pedig 244 600 forint volt Magyarországon. 

Ez az összeg 11,4 százalékos emelkedést jelent 2018-hoz képest.

A statisztikai hivatal azonban nem csak az összesített átlagos emelkedés mértékét adja meg, hanem nemzetgazdasági áganként lebontva is, valamint azt, hogy az előző évhez képest mennyivel emelkedtek a keresetek. Éppen ezért megnéztük, melyek azok a gazdasági ágak, ahol a legkisebb, illetve a legnagyobb mértékű volt a nettó bérnövekedés.

Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nyolc éve nem volt olyan magas az infláció, mint 2020 januárjában, amikor is 4,7 százalékkal nőttek az árak egy év alatt. Tehát az ez alatti béremelkedéseket gyakorlatilag oylan, mintha nem is létezne.

Ez alapján kiderült, hogy a közfoglalkoztatottakat nem számolva, az oktatás területén nőttek legkevésbé a jövedelmek, az előző évi fizetések bruttó 3,9, nettó 4,3 százalékkal. Talán ennek is köszönhető, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlése alapján emelkedik a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére júliustól, méghozzá átlagosan 30 százalékkal. Valamint friss bejelentés, miszerint júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére.

Szintén lassan emelkednek a bérek az ingatlanügyletek ágazatában: átlagon alul, 6,8 százalékkal kerestek többet, mint egy évvel korábban. 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak, ám 2019 harmadik negyedéve némi megtorpanást hozott az ingatlanpiacon, amely mind tranzakciószámban, mind az alacsony keresletben, megmutatkozott. Ezzel is összefüggésben lehet, hogy szerényebb béremelkedés.

A nemzetgazdasági ágak közül kiemelkedik a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat, itt ugyanis a statisztikák szerint nettó 14,1 százalékkal nőttek a keresetek az előző évhez képest. Második helyen a növekedési rangsorban az építőipar áll a maga 12,5 százalékos nettójával.

Ám ez a szám feltehetően nem fedi teljes mértékben a valóságot, hiszen maga Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke is elismerte, hogy 20-25 százalékosra becsüli a szakma az építőiparban az adóelkerüléssel szerzett jövedelmek arányát: ezekre a jövedelmekre tehát a hatóságoknak semmiféle rálátása sincs.

Az építőipar mellett a mérnöki terület volt talán a leginkább fókuszban, az autóiparban tapasztalható lassulás miatt. Ezen a területen csökkent a toborzás mértéke is, viszont a bérek emelkedése az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra sem állt le. A statisztikák szerint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet magába foglaló nemzetgazdasági ágban 12,2 nőttek a bérek egy év alatt.

Azért annyira ne örüljünk

A látványos növekedés ellenére a munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének kétharmadát elérje a hazai, ezt követően indulhatna aktív visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna - áll Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárjában. 

Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni. Ezen felül azt, hogy a versenyképességi alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti a teljes nemzetgazdaság termelékenységét és versenyképességét.

Forrás: Pénzcentrum