A nyugdíj, és a nyugdíjprobléma témáról egyre többen beszélgetnek az utcán is, mert az emberek érzik, hogy valami nincs rendben. Ezzel kapcsolatban számos olyan tévhit, és ki nem mondott tény kering, ami félreértésre adhat okot. Íme, összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amiket nem, vagy nem egyértelműen mondanak el a nyugdíjról – írja a Profitline.

Hogyan számolják az állami nyugdíjat?

Ha megkérdeznék 10 embert, 5 legalább azt válaszolná, hogy az utolsó 5 év bejelentett bére alapján. Ez azonban jelenleg nem fedi a valóságot. Valóban volt ilyen nyugdíjszámítás, de 1998.01.01-től ezt megszűntették.

A mostani szabályozás szerint számít a mindenkori bejelentett bérünk, a szolgálati idő is, amelyekből egy bonyolult folyamat (nettósítás, valorizálás) után megállapítják az állami nyugdíjat.

Használjunk nyugdíjkalkulátort, amely egy átlagos életpálya alapján, a legfrissebb adatok segítségével kiszámolja, hogy mekkora állami nyugdíjra számíthatunk! Így nem érhet minket kellemetlen meglepetés, amikor először a bankszámlánkra érkezik a nyugdíj.

Nyugdíjkalkulátorunk ITT indul

Az ugráló nyugdíjkorhatár

Az állam részéről egy nagy dilemma a nyugdíjkorhatár megállapítása, hiszen ez az a pont, amikor az eddigi bevételforrás (adó) helyett kiadásként (állami nyugdíj) kell ránk tekintenie. Arról nem is beszélve, hogy az emberek átlagos életkora folyamatosan növekszik (egyes becslések szerint évente 0,1 évvel), így ha nem emelkedne a korhatár, akkor ugyanannyi beszedett adóból, hosszabb ideig kéne finanszírozni az állami nyugdíjat.

A jelenleg hatályos nyugdíjtörvényben (pontosabban az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról) pontosan meg van határozva, hogy évről évre hogyan emelkedik a hatályos nyugdíjkorhatár.

Évről-évre emelik a nyugdíjakat

Legalábbis így publikálják, de valójában a törvényben rögzített inflációs-korrekciós emelés történik minden év januárjában.

Például 2020 januárjátől a folyó évre vonatkozóan 2,8%-os nyugdíj emelés történt. Ez önmagában csak a pénz vásárlói értékének szinten tartása, hiszen az állam - a költségvetési törvényben leírva - prognosztizál előre egy várható inflációt (pénz értéktelenedést), és ezzel megegyező mértékben növeli a nyugdíjunkat. Mindeközben a 2020 januári infláció a KSH adatai szerint 4,7% volt (ez az elmúlt 1 évre vonatkozó érték).

A nyugdíjjal foglalkozni kell

Hiába nem egyértelműen publikálnak tényeket, hiába nem beszélünk róla, a probléma attól még fennáll. Ez a probléma pedig az, hogy  életünk utolsó 10-20 évét hogyan fogjuk megélni.

Nagyon nagy a különbség a között, ha kínlódva, tele anyagi problémával szenvedünk, vagy életünk párjával utazgatva, és az unokákkal játszva fogunk élni.

Ezért érdemes pontosan tájékozódni a témában, és a megfelelő nyugdíj megtakarítással gondoskodni magunkról.

Forrás: Profitline

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ