A háromezer bírónak járt a béremelés, de a kezük alá dolgozó mintegy hatezer bírósági alkalmazottnak nem. Közülük egyre többen elhagyják a pályát – írja a Népszava.

 Hosszú évek után emelték a bírók bérét, idén átlagosan 32 százalékkal nőtt a fizetésük, jövőre további 12, 2022-ben pedig 13 százalékkal kapnak többet. Ezzel a lépéssel viszont az igazságszolgáltatásban dolgozók csak kis részének rendezte a fizetését a kormány. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tájékoztatása szerint ugyanis az ország bíróságain összesen 11 ezren dolgoznak, közülük viszont csak körülbelül 3 ezren bírók, akik a mostani jelentős emelésből részesülnek.

A fennmaradó 8 ezer igazságügyi alkalmazott közül 2132-nek emelték még némileg az illetményét januártól.

Ez azonban csak a kötelező minimális emelést jelentette: a Fővárosi Törvényszéken például 334 igazságügyi alkalmazott bérkategória ugrására összesen kevesebb mint négymillió forintot adtak egész évre. Van, akinek ez az emelés mindössze bruttó háromezer forintos többletet jelent havonta. Még ők is jobban jártak azonban ahhoz a csaknem 6 ezer igazságügyi alkalmazotthoz – például titkárhoz, fogalmazóhoz, jegyzőhöz, aktákat szállító fizikai segítőkhöz – képest, akinek a fizetése nem nőtt. A bérek rendkívül eltérőek, de az jelzésértékű: egy 16 éve az igazságügyben dolgozó ügyintéző 251 ezer, egy ugyanekkora bírósági tapasztalattal rendelkező jogi asszisztens végzettségű jegyző pedig 262 ezer forintot kap.

Egy most kezdő – aktákat szállító – fizikai munkás 115 ezer forintot keres havonta.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (Iasz) hatálya alá tartozók béremelése elvben a most bruttó 453 ezer forintos bírói alapbéréhez igazodik. Csakhogy – a bírókkal ellentétben – ezt a kört mégis szinte teljesen kihagyták a bérrendezésből. Pedig ők utoljára 2017-ben, a jogszabály módosításakor kaptak központi béremelést, de az is csak a jogi asszisztensi vizsgával nem rendelkező, nagyon alacsony keresetű bírósági jegyzőket érintette, az ügyintézőknek és a jogi asszisztensi végzettségű jegyzőknek egyszerűen beépítették az alapbérébe a korábban járó pótlékot, más emelést nem kaptak. Ugyanezzel a mozdulattal ráadásul elvették tőlük a cafetériát, a korábbi ruhapénzt pedig az év végi jutalommal összemosva kapják meg, míg a bíróknak mindkét juttatás megmaradt, sőt évente bruttó félmillió forintot önképzési támogatás címen utalnak nekik. A kezük alá dolgozó tisztviselők nem kapnak semmit, hogy követni tudják a folyton változó jogszabályokat.

Az OBH korábbi elnöke, az azóta alkotmánybíróvá előléptetett Handó Tünde 2016-ban, az igazságügyi alkalmazotti törvény vitájában még élesen bírálta a javaslatot, mondván, a megvonások és többletterhek miatt erősödni fog az elvándorlás, pedig már akkor is baj volt, amit egy nyilatkozatában így írt le:

Az egyik törvényszéken a jegyzőkönyvvezetők egyszerre álltak fel, hogy a helyi hipermarketbe menjenek árufeltöltőnek, mert ott 10-15 ezer forinttal magasabb jövedelmet kaptak.

A lapunknak név nélkül nyilatkozó bírósági alkalmazottak szerint a később visszavont kritika minden pontja beigazolódott, nemcsak béremelést nem kaptak, az új, sávos, tól-ig határokat tartalmazó bértáblájuk alapján mindenki lassabban haladhat előre. Lesz olyan munkatárs, akinek akár húsz évig nem kell emelni a fizetését, míg a régi rendszerben háromévente lehetett feljebb lépni. Ráadásul az emelések eltérnek az egyes bíróságokon is, az egész rendszer követhetetlen, diszkriminatív, egy ember előbbre jutása egyre inkább a vezető hozzáállásán múlik – sorolják a bajokat. Azt is panaszolják az igazságügyi alkalmazottak, hogy a bíróságok informatikai háttere elavult, szinte használhatatlan gépeken dolgoznak, nem egyszer fél napig is áll a munka, pedig a digitális bírósági rendszerre való átállás napirenden van.

A vidékről bejáró dolgozók bérlettámogatását 2018 januárjától utólag adják oda, ezért előfordul, hogy hó elején a fizetés megérkezéséig szabadságot vesznek ki a munkatársak és otthon maradnak.

Túlórázhatnak, de ezt nem fizetik ki nekik, sokszor viszik haza a munkát, pedig ez elvileg tilos, vagy bemennek reggel hatra, hogy végezzenek, de akkor a főnökök azzal intézik el az ügyet, hogy biztosan csak internetezni akarnak. Az egyre több munkával terhelt alkalmazottak petíciót fogalmaztak meg 2018-ban, amelyben a fenti gondok sürgős megoldását kérték az OBH és az ország vezetőitől, de nem történt semmi. Informátoraink állítják, a Pesti Központi Kerületi Bíróságról (PKKB) idén év elejétől február közepéig majdnem húsz ember távozott, és sokkal többen kezdtek el más munka után nézni. Megkeresésünkre a szervezet ennél is nagyobb mozgásról küldött adatot: január 1. és február 17. között 31 ember távozott a PKKB-ról, ugyanakkor szerintük jött is 33 alkalmazott, ám ezt a munkatársak nem érzik. Egyik informátorunk elmondása szerint, amikor legutóbb bírósági jegyzőt kerestek, a hét jelentkezőből öten azonnal felálltak, amikor megismerték a feltételeket, a maradék kettő néhány hét után ment el.

A szakértőknek sem jobb

A bíróságok beosztott munkatársaihoz hasonló a helyzet a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban is. A 2017-ben létrejött intézmény alkalmazottai is az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartoznak és nem kaptak egy fillér béremelést sem, pedig munkájuk nélkül megbénulna a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás, de még a polgári peres eljárások egy része is. Országosan több száz szakember végzi az apasági tesztek DNS vizsgálatait, a véralkohol szint vizsgálatokat, de vannak köztük a súlyos élet elleni bűncselekmények nyomozását segítő fegyverszakértők, a kábítószeres ügyeken dolgozó vegyészek, írás és nyomszakértők is.

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ