A statisztikai főtanácsadó szerint a teljes termékenységi arányszámnak 2,1-nek kellene lennie, hogy a magyar társadalom fennmaradjon, de ez az Európai Unióban sehol sem valósul meg – írja a HVG.

Kamarás Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikai főtanácsadója adott interjút a Novekedes.hu-nak, amelyben elmondta, hogy 187,5 ezer dolgozó nőt érinthet az a kormányzati intézkedés, amelynek értelmében kiterjesztenék az élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet a háromgyerekes anyákra is.

A statisztikus beszélt a teljes termékenységi arányszám alakulásáról is. A teljes termékenységi arányszám azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán átlagosan hány gyereknek ad életet. Kamarás szerint ennek a mutatónak az értéke Magyarországon 2018-ban megközelítőleg 1,49 volt. Ez bőven alatta marad a 2,1-es szintnek, ami ahhoz volna szükséges, hogy fennmaradjon a magyar társadalom.

Magyarázata szerint az egyik fő problémát az okozza, hogy a születésszámok nem emelkedtek a termékenységi mutatóval együtt. Itt jön be az a tényező a képbe, hogy a szülőképes korú nők száma csökken. Vagyis egy potenciálisan kisebb számú női népességnek kellene több gyermeket vállalnia ahhoz, hogy ne fogyatkozzon a társadalom – mondta.

Az Európai Unióban Franciaországban a legmagasabb termékenységi arányszám: 1,9 körül alakul. Írország, Svédország, és Románia áll még viszonylag jól, esetükben 1,75 és 1,80 fő közötti ez az érték.

A 2016-os adatok szerint Magyarországon 1 millió 757 ezer házaspár van, 483 ezren élettársi kapcsolatban éltek. Ezzel egyidejűleg 1 millió 217 ezerre volt tehető az egyszemélyes háztartások száma.

Kamarás arról is beszámolt, hogy 18 éves koráig 1 millió 727 ezer gyermek élt a szüleivel. A 19 és 25 év közötti korosztály esetében 528 ezer főre tehető ez az érték, amely a 26 és 30 éves korosztályban 226 ezer főre csökken. A 31 és 35 éves korú fiatalok közül pedig 131 ezren laknak még mindig a szüleikkel gyermekként. Ez összesen 885 ezer fő.

Forrás: HVG