12 százalékos béremelési követelést nyújt be pénteken az Alföldvíz Zrt. szakszervezete a menedzsmentnek, noha tudja, hogy a közműadó, a rezsicsökkentés miatt is az idei veszteség meghaladja az 1,7 milliárd forintot. Az érdekvédelmi vezető szerint a pénzügyi hiány, vagy a cég működőképessége és a dolgozók megélhetése között kellett választani. De szó van itt az önkormányzatok kivéreztetésről is. A Magyar Narancs cikke.

Egy érdekvédelmi szervezet testidegennek számít a cégen belül, amikor olyan komoly pénzügyi kérdés áll elő, amelyet a vezetés nem tud kezelni, a tulajdonosok pedig önerőből nem képesek megoldani. Tisztában vagyunk a nehézségekkel, de 2012 óta annyiszor hívtuk fel a figyelmet, hogy a rezsicsökkentésből és a víziközmű cégekre kirótt közműadóból nagy baj lesz, hogy most már nem szólunk. Végezzük a szorosan vett feladatunkat, dolgozóink megélhetését védjük a béremelési követeléssel, mert munkaügyi sikerünk egyben azt is jelentheti, nem hagyják el a szakemberek tömegesen a céget, ami a szolgáltatás biztonságát is garantálja

– mondta a Narancs.hu-nak Miskéri László, az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője.

A víziközmű cég Békés és Csongrád megye nagy részében, valamint több Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyei településen látja el a víz- és szennyvízszolgáltatást. A dél-alföldi térségben összesen 133 település tartozik hozzájuk, ezzel az ország negyedik legnagyobb vizes cége. A foglalkoztatottak száma eléri a 1200-at, az éves árbevétel pedig 12-13 milliárd forint.

 Békéscsaba beintett

Az Alföldvíz vezetése még tavaly decemberben írt levelet a tulajdonos önkormányzatoknak, amelyben előre jelezték, hogy a cégben az elmúlt évek 4-500 milliós veszteségének a többszöröse, 1,7 milliárd forintos mínusz várható. Megoldási javaslatukban azt kérték, hogy az önkormányzatok tulajdoni arányuknak megfelelően hajtsanak végre tőkeemelést, így finanszírozzák a várható veszteséget.

A legnagyobb tulajdonos, a részvények közel 33 százalékát birtokló Békéscsaba nemet mondott, és akkor már lehetett tudni, nagy a baj. A békési megyeszékhely önkormányzatának nincs szabad forrása, és nem is lát garanciát arra, hogy a mostani tőkeemeléssel bármi megoldódna. Így van ezzel a többi érintett település is. Az állam tulajdonrésze 28 százalékos az Alföldvíz Zrt.-ben. Már két és fél évvel ezelőtt volt rá az esély, hogy a társaság többségi állami tulajdonba kerülhet, de a 2017. júniusi közgyűlésen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. végül indoklás nélkül visszavonta 1,7 milliárd forintos tőkeemelési szándékát.

A megtérülés elve sérül

Korábban beszámoltunk arról, hogy Miskéri László szakszervezeti vezető a probléma alapvető okát abban látja, hogy ellentmond egymásnak a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvény és a kormányzat által bevezetett rezsicsökkentés. Az előbbi szerint „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük”. Ám a kormányzati intézkedés szerint a 2011. évi díjakat kell alkalmazni a szolgáltatóknak – a mínusz 10 százalékos rezsicsökkentéssel. „Hol érvényesül itt a megtérülés elve?” – kérdezte az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője.

A díjbefagyasztás, a rezsicsökkentés, a vezetékadó, a felügyeleti díj, az állami támogatás ígérete majd annak be nem tartása az elmúlt években több olyan terhet akasztott a víziközmű cégek nyakába, ami az üzemeltetőknek, a tulajdonos önkormányzatoknak és a lakosságnak is hátrányos. Rég nincs pénz a felújításra, így a víziközmű rendszer állapota kritikus. Az átlagos hálózati veszteség 30-40 százalékos, azaz 100 liter vízből ennyi nem ér el a közműcégtől a fogyasztóig, miközben a legalapvetőbb szolgáltatások egyikéről van szó. A kormány pedig az egészséges víz fontosságáról beszél.

Jellemző példaként mesélte el az érdekvédelmi vezető, hogy egy eltört csőszakasz cseréjére nem volt pénz, ezért csak ún. „gyűrűt” raktak az elhasználódott vezetékre. Ezt aztán még négyszer meg kellett ismételni ugyanott, mindannyiszor leásva a vezetékig.

Háromszor írtak Orbánnak

Az egyre nehezedő körülmények miatt többször tiltakozó demonstrációt szerveztek, háromszor írtak levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, tüntettek is rezidenciájánál, a volt Karmelita kolostornál, de egyetlen alkalommal sem kaptak választ.

A helyzetet tovább súlyosbítja az infláció, az energiaárak növekedése, a 27 százalékos áfa, valamint az, hogy néhány éve a magas arzéntartalom minimálisra csökkentése érdekében mindenütt befejeződött a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító program. Ám ez egyben azt is jelenti, hogy a nagyrészt Mészáros Lőrinc cégei által megépített víztisztító üzemek éves működési költsége több százmillió forinttal növelte a cég kiadásait, míg a közműadó évente 1 milliárd forintot tesz ki. A bevételek ugyanakkor semmivel sem nőttek. Tavaly csak a villamos áram árának emelkedése 200 milliós többletkiadást jelentett a cégnek.

„Szégyen, hogy az átlagbér milyen alacsony az Alföldvíz Zrt.-nél. Egy szakember úgy visz haza havi nettó 140 ezer forintot, hogy közben készenlétben, ügyeletben van. Már korábban megindult a munkatársak elvándorlása, és ezt a tavaly szeptemberi soron kívüli 12 százalékos béremelés csak egy kicsit mérsékelte. A menedzsment juttatása viszont nagyon is piacképes” – jelezte az ellentmondást Miskéri László. A tavaly béremelés 126 milliós pluszkiadást jelentett a cégnek.

Kormányzati kivéreztetés?

Ha célhoz érnek követelésükkel a szakszervezetiek, és 2020-ban is elérik az újabb 12 százalékos béremelést, akkor ez éves szinten további 4-500 millióval növelheti a cég idei veszteségét, ami így meghaladhatja a 2 milliárd forintot. A cégvezetés ezzel nem számolt, amikor segélykérésnek beillő tavaly decemberi levelét elküldte a tulajdonos önkormányzatoknak.

Meglátásom szerint itt egy nagyon tudatos, de előre látható játszma zajlik. A kormányzat a rezsicsökkentésen keresztül tudatosan kiéhezteti a tulajdonos önkormányzatokat, majd amikor nagy a baj, akkor jön és a jóságos megmentő szerepében közbelép. Közben nagyon értékes önkormányzati tulajdont szerez meg, tovább rombolva a települési autonómiát

– vázolta az általa sejtett kormányzati stratégiát Miskéri László.

Fontos elemmel nem számoltak

Véleménye szerint a békéscsabai központú víziközmű cég vezetése ebben a játszmában egy fontos elemmel nem számolt: azzal, hogy az egyre romló munkakörülmények és bérviszonyok között még a szegénynek számító Békés megyében és a gazdagnak nem nevezhető Dél-Alföldön is felgyorsul a munkaerő elvándorlása; mert többet akarnak keresni, meg akarnak élni.

Az Alföldvíz Zrt. ellátási területén a lakosság egyelőre nem érzékel semmit. Kérdés, mikor érkezik el a töréspont.

Forrás: Magyar Narancs