Bár a kormány tagadja, hogy tudatosan szellőztette meg a minimálbérrendszer átalakításának a tervét, elemzők nem tartják kizártnak, hogy ha idén nem is, de a közeli jövőben lép valamit a kabinet. Most még a V4-országok közt is az utolsók vagyunk – írja a Népszava.

 A kormány nem tervezi a minimálbér-rendszer átdolgozását, nem foglalkozik a minimálbér és a garantált bérminimum összevonásának lehetőségével sem, ilyen javaslatot a foglalkoztatáspolitikáért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium nem készít és nem ismer.

Ezt a választ kaptuk a tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkárságának elküldött kérdésünkre, hogy tőlük származik-e a kormány napilapjában néhány hete megjelent javaslat a kétfajta minimálbér átlagértéken történő egységesítéséről. Ezzel a lépéssel a bruttó 161 ezer forintos idei minimálbér és a 210 600 forintos garantált bérminimum helyett 199 ezer forint körül lenne idén a minimálbér.

A minisztériumi cáfolat arra nem tért ki, hogy készek-e egyáltalán tárgyalni a kérdésről, de január 28-án Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Hír Tv-ben úgy fogalmazott: nem zárkóznak el a szakszervezetek minimálbér-követeléseinek tárgyalásától, amelynek része egy harmadik minimálbér bevezetése a diplomások számára. Az ügy pikantériája, hogy tegnap Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Népszavának nyilatkozva a nevére vette az összevonás ötletét, bár korábban aláírta a harmadik minimálbértípust követelő levelet is.

Nem csak ezért fogadták kétkedve a kormányzat távolságtartó hozzáállásáról szóló hírt megkérdezett szakértőink.

A Policy Agenda kutatási igazgatója, Belyó Pál szerint napirenden van a kérdés, megérett a helyzet a minimálbér-rendszer módosítására, bár ebben az évben szerinte még nem lesz döntés a kérdésről, s ezt gondolja több érdekvédelmi vezető is. A Pénzügyminisztérium korábbi államtitkára, Katona Tamás azért nem zárja ki, hogy mégis a kabinet terveit szellőztette meg a Magyar Nemzet, mert a jelenlegi minimálbér megemeléséből az államnak jelentős járulékbevétele keletkezne.

Palkovics Imre kijelentette, kész beadni a javaslatot a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF). Elképzelése szerint a jelenleg garantált bérminimumon lévők pénzéből nem vennének el, de az új munkaszerződésekben már az egységes bérrel számolnának, ami újabb bérnövekedést indítana el. A Munkástanácsok elnöke szerint a lépést indokolná az is, hogy most nagyjából 250 ezren vannak a legkisebb béren bejelentve, míg a garantált béresek száma majdnem eléri a 800 ezret, a nemzetközi statisztikákban mégis csak az alacsonyabb érték jelenik meg.

A lépéssel Magyarország a V4 csoport utolsó helyéről az élre kerülne - tette hozzá. A többi nagy szakszervezeti tömörülés vezetője hajlandó lenne tárgyalni a rendszer átalakításáról, de számos buktatót látnak az eddig megismert ötletben.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint azt nem támogatnák, ha majdnem 800 ezer munkavállaló helyzete romlana az összevonás miatt. Mészáros Melindával, a Liga vezetőjével együtt ő is kiemelte, hogy Európa más országaiban is működik többféle bérminimumot tartalmazó rendszer, van, ahol ágazati, máshol területi alapon is vannak eltérések, nem az összevonás a megoldás, hanem a béremelés.
Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke úgy számol, ez a megoldás a közszférában a dolgozók kevesebb mint 1 százalékának hozna csak bérnövekedést és a jelenlegi, alacsony keresetet garantáló állami bérrendszeren belül felerősítené a meglévő aránytalanságokat. Akkor lehet a jelenlegi minimálbér kontra garantált bérminimum szerkezet átalakításán gondolkodni – tette hozzá -, ha az állam előtte rendezi a közalkalmazottak bérét.

 Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ