1957 óta benne van az uniós alapszerződésekben, hogy a mindenkit egyenlő bérezés illet meg. Így természetesen a férfiakat és a nőket is. Ehhez képest jelenleg uniós szinten 16 százalékkal keresnek kevesebbet a nők. Másként mondva: minden nő november 4-e után ingyen dolgozik. Magyarországon egy kicsivel jobb a helyzet, nálunk a nemek közötti bérszakadék 14 százalék. Uniós összehasonlításban Észtországban a legnagyobb a különbség (25,5 százalék), őket követik a csehek (21,8) és a dánok (21,5). A legkisebb különbség Romániában (5,2 százalék), Olaszországban (5,3) és Luxemburgban (5,5) van – írja a Magyar Hang.

 Pár napja vitát tartottak erről az Európai Parlament plenáris ülésén. Helena Dalli, az esélyegyenlőségért felelős máltai biztos kijelentette, hogy az új Európai Bizottság (EB) számára prioritás ez a téma, és konkrét javaslatokat fognak tenni a helyzet javítása érdekében. Például nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni a bérátláthatóságra, vagyis több információt kell szolgáltatni a foglalkoztatottaknak arról, hogyan áll össze a fizetésük.

A bizottság feltérképezte azokat a körülményeket, amelyek miatt a nők kevesebbet keresnek.

Ide tartozik, hogy a menedzseri és felügyeleti pozíciókat túlnyomórészt férfiak töltik be. Az egyes ágazatokban a férfiakat a nőknél gyakrabban léptetik elő, következésképpen jobban is keresnek. Ez a tendencia a legfelsőbb szinten teljesedik ki, ahol a cégvezetők 6,3 százaléka nő. A nők a férfiaknál sokkal többször látnak el fontos, nem fizetett feladatokat, mint például a házimunka és a gyermekek vagy rokonok gondozása. A férfiak hetente átlagosan 9 órát töltenek fizetés nélküli gondozási és háztartási feladatokkal, míg a dolgozó nők 22 órát, azaz naponta majdnem 4 órát.

A munkaerőpiacon ezt az a tény is tükrözi, hogy a nők több mint harmada váltja fizetett munkaidejét részidős munkára, míg a férfiaknak csupán 10 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Az okok között szerepel, hogy a nők gyakrabban hagyják el időszakosan a munkaerőpiacot, mint a férfiak. A karrier ilyen módú megszakítása nem csupán az órabérre van hatással, de a jövőbeni jövedelmet és nyugdíjat is befolyásolja. Szegregáció is megfigyelhető az oktatásban és a munkaerőpiacon. Ez azt jelenti, hogy egyes ágazatokban és szakmákban a nők, míg másokban a férfiak túlreprezentáltak. Egyes országokban a túlnyomórészt nők által végzett munkát, például a tanárit vagy az eladóit, kevésbé fizetik meg, mint a főként férfiak uralta szakmákat, és ez még akkor is igaz, ha mindkettőhöz azonos szintű tapasztalat és képzettség szükséges. És bár a bérdiszkrimináció illegális, létezik és továbbra is hozzájárul a nemek közötti bérszakadék elmélyüléséhez.

 A parlamenti vitában a néppárti Frances Fitzgerald azt mondta, hogy ha nincs jövedelmi egyenlőség, nincs szociális sem.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a bérszakadék miatt a nők nyugdíja már 40 százalékkal kevesebb, mint a férfiaké. Sokan beszéltek arról, hogy a sztereotípiákat fel kell számolni, mások egyenesen az emberi jogok sérelmének nevezték a nők alacsonyabb bérezését, amely Marc Angel luxemburgi képviselő szerint a női és gyermekszegénységhez is hozzájárul. Samira Rafaela holland liberális politikus szerint a pénzügyi függetlenség a szabadságot jelenti, de a nők így nem lehetnek szabadok. Elhangzott, hogy egy kimutatás szerint a globális GDP 1,2 milliárd dollárral nőne, ha egyenlő fizetést kapnának a nők és a férfiak. Viszont ha a problémát továbbra is ilyen ütemben sikerül megoldani, akkor a jelenlegi trend alapján 257 év alatt érik utol a női fizetések a férfiakét…

A vitában felszólalók túlnyomó többsége, több mint nyolcvan százalék nő volt. Kivétel ez alól a német Maximilian Krah, aki azt mondta, hogy ez a bérszakadékügy a modern legendák körébe tartozik, és mint ilyen, egyre idegesítőbb. Szerinte a lényeg az, hogy a politikai baloldal nem tudja gazdaságilag javadalmazni a gyermeknevelést. Üdítő példaként említette a szélsőséges Alternatíva Németországért Párt politikusa a konzervatív Magyarországot és Lengyelországot, ahol figyelembe veszik a nők szerepét. „Ezt kell csinálni, nem fantomvitákat folytatni” – tanácsolta Krah.

Az Európai Bizottság március elején, nőnapra áll elő javaslataival.

Forrás: Magyar Hang

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!