Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány tervei szerint a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességét kiterjesztik a háromgyerekesekre is. Ez élethelyzettől függően rendkívül eltérően érintheti a családokat, de a számításainkból egyértelműen látszik, hogy a gazdagabb családoknak jelent igazi előrelépést – írja a Portfolio.

 Ahogyan azt a múlt heti írásunkban jeleztük, az szja-mentesség kiterjesztése a 3 gyerekes anyákra alaposan megnövelheti a családoknak juttatott támogatást. Egyrészt 3-4-szer szélesebb kört érint, másrészt többen és hosszabb ideig szerezhetnek adóköteles jövedelmet a magasabb munkaerőpiaci aktivitás miatt.

Ettől még természetesen nagyon sok dologtól függ, hogy mekkora segítség a családoknak az anyák szja-mentessége. Két fontos és nyilvánvaló szempontot érdemes figyelembe venni.

Egyrészt akik a kis gyerekek mellett még nem tértek vissza a munkába, egy ideig még nem fogják érzékelni az adómentesség áldásos hatását. Másrészt minél magasabb a jövedelem, annál jobban jár a család. A továbbiakban ezzel fogunk foglalkozni, mert – mint látni fogjuk – a hatásokban van egy fontos csavar.

Elsőre minden egyszerű…

Ha egy háromgyerekes anya egyik pillanatról a másikra szja-mentességet kap, akkor a nettó jövedelme (minden más tényezőt figyelmen kívül hagyva) 23%-kal emelkedik. Számokban kifejezve: egy 250 ezer forintos bruttó fizetésből 166 ezer forint helyett közel 204 ezer forint maradna a közterhek megfizetése után.

Ez azonban a legtöbb esetben nem ilyen egyszerű, hiszen a legtöbb családban van másik kereső, és ami még fontosabb, gyerekenként havi 33 ezer forint adókedvezmény illeti meg a családot (ami megosztható a keresők között, sőt, ha kevés az adó, a járulékból is visszakapható). A kérdés tehát úgy merül fel a 3 gyerekes családok számára, hogy

a 99 ezer forintos adókedvezmény igénybevétele mellett mit jelent az anyák szja-mentessége.

...aztán bonyolódik

A pontosabb kép bemutatására egy egyszerű feltételezésekkel felépített családmodellt vettünk alapul. Ebben mindkét szülő dolgozik, ugyanannyit keresnek, a gyerekek után pedig megilleti őket az szja-kedvezmény, illetve 2021-től a 3 gyerekes anyákat az szja-mentesség is. A vizsgálatot széles jövedelemskálán végezzük, havi 300 ezer forintos bruttó családi jövedelemtől (vagyis amikor mindkét kereső havi átlagban kicsivel minimálbér alatt keres) egészen havi bruttó 1,5 milliós családi jövedelemig, ami azt jelenti, hogy mindkét szülő nettó 500 ezer forintot visz haza.

Az első ábránk még nem túl látványos: azt mutatja, hogy gyerekek számától függően adott bruttó családi jövedelemből mennyi nettó marad.

Az ábrán a gyerektelenek, illetve az 1-2 gyerekesek között nem nagyon látszik a jövedelmi különbség (ami valójában a 10 ezer, illetve a 20-20 ezer forintos adókedvezményt jelenti), a háromgyerekesek azonban elkülönülnek. Az idén még a magas szja-kedvezmény miatt (zöld vonal), jövőre pedig azért, mert a miniszterelnök szavai alapján a nők teljes szja-mentességét feltételezzük (narancs vonal).

Nézzük meg ugyanezt egy befogadhatóbb ábrán, ami a százalékos adóterhelés alakulását mutatja. Mint látható,

a gyerektelen párok 33,5%-os kulccsal adóznak, ami a személyi jövedelemadóból és a munkavállalói járulékokból jön össze.

Esetükben az adóterhelés lineáris, bármennyit keresnek, ugyanakkora lesz az adóterhelésük. A fix összegű (10-20-33 ezer forintos) gyerekkedvezmények az adóterhelést elsősorban az alacsonyabb jövedelműeknél csökkentik, hiszen az ő jövedelmük arányában magasabbak ezek a kedvezmények. Így például

az idén minimálbér körül kereső háromgyerekes családok alig fizetnek közterhet, mert az adó- és járulékfizetési kötelezettségüket szinte teljesen „befedi” a 99 ezer forintos gyerekkedvezmény.

A fenti ábrán már jól látszik, mit okozna a tervezett szja-mentesség. Míg az idén 300 ezer forint körüli havi bruttó összjövedelem mellett nem kell közterhet fizetni a háromgyerekes családoknak, jövőre (2021-es bevezetést feltételezve) ez felkúszik 390 ezer forint körüli szintre. Ez úgy jönne össze, hogy a családban az anya szja-mentes lenne, a 99 ezer forintnyi adókedvezményt pedig elsősorban az apa jövedelméből és az anya járulékaiból vonnák le. Utóbbira azoknak van szüksége, ahol az apa jövedelme nem éri el a 300 ezer forintot, és így nem fizet annyi közterhet, hogy a teljes 99 ezer forintos kedvezményt igénybe tudja venni.

Érdemes egy keresztmetszeti példát is tenni, ami jól mutatja a hazai adórendszer gyerekközpontúságát: amennyiben egy család két dolgozója a nemzetgazdasági átlag körüli keres, akkor gyermektelenül 33,5%-os az „adója”, 3 gyerek esetén 19,4%. Utóbbi jövőre az anya szja-mentességével számolva 12%-ra eshet.

Százezer forint - vagy szinte semmi

A fentiekből már látható, hogy az alacsony jövedelműek csak korlátozottan fogják tudni élvezni a kétféle adókedvezményt, a módosabbaknak viszont bőven lesz lehetősége igénybe venni mindkettőt. Ennek illusztrálására megmutatjuk, hogy a jövedelemskála egyes pontjain mekkora jövedelemnövekedést hoz az anyák szja-mentessége a gyerekek után járó adókedvezmény igénybe vétele mellett. Mint látható, 300 ezer forint bruttó családi jövedelem mellett szinte semmit. Átlagjövedelmű keresők körében havi 20-30 ezer forint lehet a nyereség, ahol pedig mindkét kereső nettó 400 ezer forint feletti összeget visz haza, már a havi 100 ezer forintot is eléri az szja-mentességből származó nyereség.

Vagyis a friss kormányzati terv hozza azt, amit az ilyen típusú eszközöktől elméletileg is várhatunk. Eszerint

az adókedvezmény formájában nyújtott támogatások elsősorban a magasabb jövedelműeket támogatják.

Ez a tulajdonság akkor gyengül jelentősen, amikor a gyerekek idősebbek lesznek, és az utánuk járó adókedvezmény (fejenként 33 ezer forint) kiesik, és így az anya nettó jövedelme visszaesne. Vagyis az szja-mentességet igazán akkor lehet majd élvezni, amikor az anyák már idősebbek.

Forrás: Portfolio