Sikernek könyveli el a nemrég bejelentett felsőoktatási béremelést a Magyar Rektori Konferencia. Bódis József elnök a Magyar Időknek elmondta: az új szakstruktúrához igazodó képzési és kimeneti követelményeket 2017 szeptemberétől vezethetik be.

– A minőségi felsőoktatáshoz elengedhetetlen a docensek és professzorok fizetésének rendezése is – jelentette ki lapunknak Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Mint mondta, három héttel ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén többek között a felsőoktatási béremelés is téma volt. Az első tervezet a tanársegédek és az adjunktusok bérét emelte volna meg jelentősebben, ugyanakkor a docensi jövedelmek csak minimálisan, az egyetemi tanári jövedelmek pedig egyáltalán nem növekedtek volna. Az erről szóló javaslatát azonban nem támogatták akkor, még a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is elsősorban az alacsonyabb kategóriákban lévők béremelését forszírozta – tudtuk meg Bódis Józseftől. Az elnök szerencsésnek nevezte ugyanakkor, hogy ennek ellenére a kormányülésen egy másik változatot fogadott el a kabinet. Ahogyan arról már lapunk három héttel ezelőtt is beszámolt, a teljes oktatói bértáblára vonatkozó emelést választották. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemrég bejelentette: 2018 januárjáig összesen 27 százalékos növekedésre számíthat minden egyetemi és főiskolai oktató, amelyre összesen 15 milliárdos pluszforrást biztosít az állam. Bódis József komoly sikernek nevezte a döntést, amelynek köszönhetően most januártól 15, 2017-ben és 2018-ban további 5-5 százalékkal emelkednek a fizetések. Hozzátette: nemzetközi viszonylatban továbbra sem lesznek kiugróan magasak a jövedelmek, de az alacsony infláció miatt érezhetően emelkedni fog a bérek értéke, és ez nagyon jó üzenet a felsőoktatásnak. Az elnök örömét fejezte ki, hogy az MRK ötlete megvalósult, ha ugyanis nem emelkednének az oktatói fizetések, a doktoranduszok ösztöndíjának és a diplomás pályakezdők bérének növelése bérfeszültséget okozhatott volna. Ezért jó és elegáns döntésnek nevezte a kormány határozatát.

Bódis József kifejtette: az oktatómunkát segítő, középfokú végzettségű alkalmazottak bérének 150 ezer forintra történő emelésére a kancellárok szerint megvan a fedezet az egyetemek költségvetésében, részben az egyre alacsonyabb hallgatói létszám ellenére sem csökkenő költségvetési támogatás, részben a tartozásállomány minimalizálódása és a PPP-konstrukciókkal kapcsolatos kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. Az elnök megerősítette: komoly anyagi gondot okozott az egyetemeknek a konstrukció díjának kifizetése. Kiemelte, hogy likviditási előnyt jelent az egyetemeknek az, hogy az állam idén januártól biztosított pénzt a törlesztés kifizetésére.

A képzési és kimeneti követelményekkel (KKK) kapcsolatos feladatokról Bódis József elmondta: a felsőoktatásért felelős államtitkárság kérte fel a testületet, a szakstruktúráról szóló rendeletnek megfelelően készítse el a KKK-kat mind a 383 szak esetében. Az első változatokat az MRK képzési területenkénti szakbizottságai elkészítették. Ezekben a minisztérium által delegált szakértők és külső szakemberek is helyet foglalnak. Olyan munka folyik, amely új, korszerű tartalmakkal ruházza fel az egyes szakokat. Hangsúlyozta a szakmai szervezetekkel történő egyeztetés fontosságát, mivel amennyire lehet, figyelembe veszik a gazdasági és társadalmi igényeket is. Nem elefántcsonttornyok az egyetemek, amelyek elvont elvek mentén működnek, hanem a társadalom és a gazdaság elvárásainak is meg kell felelniük, amelyre megoldás a duális képzések bevezetése. Az MRK november 30-ig várja azon szervezetek jelentkezését, amelyek részt akarnak venni a munkában. Bódis József kiemelte: az a cél, hogy olyan KKK-k készüljenek, amelyek a következő 10 évben biztosítják az oktatás magas színvonalát. Az anyagok döntő többségét eljuttatták az államtitkárságra. Reményei szerint decemberben megszületik a végleges döntés a követelmények tartalmáról. Várhatóan az eredeti határidőben, a 2017/2018-as tanévben már az új KKK-k vonatkoznak majd az elsőévesekre.

Prevenciós központ Pécsen

Magyarország első regionális, az elhízás megelőzéséért felelős gyermekprevenciós központját adták át tegnap a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikáján. A központ feladata lesz az elhízás megelőzésére már működő szakmai kezdeményezések összehangolása, fejlesztése és népszerűsítése. Ezeken felül a gyermekek életének első ezer napjára vonatkozó egységes nemzeti koncepció kidolgozása, szakmai továbbképzés és oktatási anyagok összeállítása, valamint egészségfejlesztési modulok kifejlesztése is az intézményre hárul. A tervek szerint a központ mintaprojekt lesz, a tapasztalatok alapján a kezdeményezést az egész országra kiterjesztenék.

Forrás: Magyar Idők