A főpolgármesteri hivatalban egyelőre tíz százalék körüli egységes emeléssel számolnak – tudta meg a Népszava. A dolgozókkal a közlekedési cég vezetésének kell megállapodnia.

Megkezdődnek az egyeztetések az idei évre szóló béremelésről a Budapesti Közlekedési Vállalatnál (BKV). Év végén közleményben panaszolta az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) vezetője, hogy először ők, majd november 5-én a cég másik két nagy szakszervezete is letette az asztalra az egységesen 15 százalékos béremelési követelést, de érdemi bértárgyalás nem volt.

Naszályi Gábor és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét (VTDSZSZ) vezető Gulyás Attila szerint

a mai találkozón sem biztos, hogy konkrét bérajánlatot tesz a BKV vezetése.

Mivel a cég ajánlata nem ismert, lapunknak is csak "méltányos béremelést" ígértek, a főváros vezetése pedig azzal lepte meg Bolla Tibor vezérigazgatót és a közvéleményt, hogy nem árulta el, mekkora az erre a célra elkölthető keret, elképzelhető, hogy még hetekig tart a dolgozók bizonytalansága.

Naszályi Gábor mégis kifejezetten örül ennek az új helyzetnek, amelyben nem mondanak meg kereteket, hanem teret engednek a belső párbeszédnek. Azt mondja, Szegeden kiválóan működik a rendszer: a közlekedési vállalatnál megállapodnak a béremelésről, a vezérigazgató az eredményt a városi vezetés elé viszi és a végsőkig érvel a mérték indokoltsága mellett.

Az EKSZ elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a BKV-t már 2012 februárja óta vezető Bolla Tibor szinte láthatatlan, nem áll ki a cégért akkor sem, ha kritika hangzik el, s akkor sem, ha a munkatársak érdekét kellene képviselnie például egy fővárosi tárgyaláson.

Most nem lesz más választása, meg kell tennie. Nem szakszervezeti forrásból származó információink szerint egyébként a főpolgármesteri hivatalban egyelőre tíz százalék körüli egységes BKV-s béremelésben gondolkodnak, plusz egy olyan rendszer elindításának tervein dolgoznak, amelyben minden - a cégnél ledolgozott - év néhány tized százalékos további emelést hozna.

A hírt azonban egyelőre a főpolgármesteri hivatal egyetlen vezetője sem erősítette meg. A VTDSZSZ elnöke kijelentette,

belső forrásból a BKV legfeljebb fél százaléknyi emelés fedezetét tudja előteremteni, az pedig nagyon veszélyes játék, ha más költségeken spórolva növelik a béreket.

Gulyás Attila szerint az előző városvezetés az amortizációs kiadások visszatartásával trükközött, ám az ilyen módszerek „megeszik a jövőt” - tette hozzá.

Számításaik szerint egy százaléknyi béremelés 771 millió forintba kerül a közlekedési vállalatnál, vagyis a 15 százalékos követelésre 11 és félmilliárd forint többletpénzt kellene találni a fővárosnak. Mindkét megkérdezett érdekvédő tart attól, hogy csúnya politikai játszmákhoz használhatják fel a szakszervezeti követeléseket. Tavaly márciusban sztrájkkészültséget hirdettek a megállapodásért, idén azonban meg kell fontolniuk egy ilyen lépést. Könnyű ugyanis elhitetni a közvéleménnyel, hogy az új városvezetés felelős az elhúzódó bértárgyalásért, netán sztrájkért, a hátterét pedig nehéz közérthetően elmagyarázni. 

Veszélyben az üzem

BKV-s diszpécserek arra panaszkodnak, a munkatársak olyan kimerültek, hogy már nem veszik fel a telefont, mert tudják, hogy újabb túlórára akarják behívni őket.

Van, aki úgy látja, több metróállomáson is bezárhatják a forgalmi ügyeleteket. A cég kiképzett egy liftszerelőt, aki azonban a végzés után azonnal elszegődött egy piaci vállalkozáshoz, amelyik több bért ígért és visszafizette helyette a 600 ezer forintos tanfolyam díját. Ilyen viszonyok közt minden béremelési döntés nélküli elvesztegetett nap újabb dolgozók távozását hozza.

A Volánbusznál is 15 százalék az elvárás

 A BKV-hoz hasonlóan a Volánbusz Zrt-nél működő Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége is 15 százalékos alapbéremelést követel a cég dolgozóinak. Ezt a Munkástanácsokhoz tartozó szövetség több vezetője tegnap sajtótájékoztatón jelentette be. A munkaerőhiány mellett azzal indokolták az elvárást, hogy a vidéki buszközlekedést kiszolgáló Volán társaságok tavaly őszi integrációja után hét eltérő foglalkoztatási szabály- és bérrendszert kell egységesíteni.

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ