Az elemzői prognózisok alapján jó esély van arra, hogy jócskán elmarad majd a jövő évi nyugdíjemelés mértéke a valós infláció mértékétől. Ugyan novemberben a kormány kiegészítés formájában elutalja a nyugdíjasoknak az emelés és a tényleges infláció közötti különbözetet, ám ettől függetlenül 10 hónapon keresztül hitelezik a nyugdíjasok a magyar költségvetést.

 A múlt héten megjelent kormányrendelet értelmében 2,8 százalékkal fognak emelkedni 2020-ban a nyugdíjak, miközben a legfrissebb elemző várakozások szerint ettől jóval nagyobb mértékű lehet a fogyasztói árindex mértéke. Mint azt nemrég kiszámoltuk, egy átlagos nyugdíj esetében 3806 forintot jelent a 2,8 százalékos emelés, miközben, ha a valósághoz feltételezhetően majd közelebb álló, legfrissebb jegybanki inflációs várakozással - 3,5 százalékkal - növekednének az ellátások, akkor az havi 4758 forint pluszt jelentene.

Az alacsonyabb mértékű emeléssel lényegében 10 hónapra vetítve 9516 forintot veszít egy átlagos összegű ellátásban részesülő idős személy.

Egy kisebb ellátásban részesülő számára ez is jelentős összeg, ha pedig a teljes nyugdíjaskörre vetítjük ki az összeget, nem elhanyagolható nagyságrendről beszélünk.

A Magyar Államkincstár által kiadott adatok segítségével megpróbáltuk megbecsülni, mekkora lehet az az összeg, amit 10 hónapra az állam számára kölcsönadnak a nyugdíjasok.

A kincstári adatok szerint

• 17 777-en 28 500 forint alatti ellátásban részesülnek,
• 28 981-en 28 500 és 49 999 forint között,
• 532 803-an 50 ezer és 99 999 között,
• 809 879-en 100 ezer és 149 999 között,
• 373 958-an 150 ezer és 199 999 között,
• 220 301-en 200 ezer és 299 999 forint között,
• 31 762-en 300 ezer és 399 999 között,
• 4998-an 400 ezer és 499 999 között,
• 1373-an 500 ezer és 999 999 között,
• 23-an 1 millió és 1 999 999 közötti összeget kapnak,
• 9-en pedig 2 millió forint feletti ellátásban részesülnek.

Mivel az adatok sávosan kerültek lebontásba, ezért minden csoportra számoltunk egy átlagot, majd erre számoltuk ki a nyugdíjemelés nagyságát a rendeletben rögzített és a jegybanki prognózis mértékével. A két érték közötti különbözetet felszoroztuk a létszámadatokkal, így kaptuk meg azt a megközelítő összeget, amit a nyugdíjasok az államkasszában hagynak jövő novemberig, a korrekció utalásáig.

Összesítésünk alapján mintegy 19,5 milliárd forintot veszítenek el egy időre a nyugdíjasok az alacsonyabb mértékű emelés miatt.

A legtöbbet azok bukják, akik átlagközeli ellátásban részesülnek, mivel ők vannak legtöbben a nyugdíjasok között. Azok, akiknek ellátása 100 és 150 ezer forint között mozog, kicsivel több mint 7 milliárd forintot. Azok, akik 150 és 200 ezer forint közötti ellátásban részesülnek, összesen 4,6 milliárd forintot hagynak az államkasszában, majd a dobogó harmadik fokára a 200 és 250 ezer forint közötti nyugellátásban részesülők kerültek 3,8 milliárd forinttal.

A legszegényebbek, vagyis a havi 50 ezernél kisebb ellátásban részesülők alacsony nyugdíjuk és kis létszámuk miatt 100 millió forintot sem buknak átmenetileg, 98 millió forintos kiesést kaptunk eredményként. A milliós nyugdíjban részesülő 32 személy pedig 3,6 millió forinttal hitelezik meg az államot.

Miközben egyébként a kormány kitart a nyáron prognosztizált 2,8 százalékos inflációs várakozása mellett, addig a jegybank a szeptemberi előrejelzéséhez képest magasabb fogyasztói árindexet lát a legfrissebb makrogazdasági folyamatok ismeretében. Az akkori 3,4 százalékos jövő évi infláció helyett már 3,5 százalékot jeleznek előre.

Ez az amúgy minimális, 0,1 százalékpontos módosítás azt jelenti, hogy a nyugdíjasok mintegy 2,5 milliárd forinttal több pénzt hagynak bent az államkasszában jövő év novemberéig. Ha ugyanis a 3,4 százalékos inflációval számolunk, akkor nem 19,5 hanem "csak" 17 milliárd forintot buknának a nyugdíjasok.

 Forrás: mfor.hu