A BKV és a főváros hallgatásából, a bértárgyalások elakadásából arra következtetnek a szakszervezetek, nem teljesül a gyors bérajánlat. Nem látnak esélyt az idei megállapodásra. Karácsony Gergely főpolgármester, aki mosolygós BKV-dolgozókat ígért, már jelezte: nincs fedezet a 15 százalékos emelésre, ami egy 10 milliárd forintos tétel – írja a Magyar Narancs.

A BKV dolgozói sokat vártak a november végi közgyűléstől, hogy valamilyen határozat születhet akár a jövő évi bérajánlatról, akár a bértárgyalások folytatásáról. Csalódottak kollégáink abban reménykedtek, hogy a Fővárosi Közgyűlés segítségével intenzívebbé teszik a bértárgyalást a BKV-val, ami jelenleg áll, egy lépés sem történt hetek óta. Így semmi esély az idei megállapodásra" – összegezte a tagság véleményét lapunknak Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke.

Információink szerint a szakszervezetek legkésőbb január végéig várnak értelmezhető ajánlatra; akkorra már összeáll a főváros 2020-as költségvetése, és látható lesz, hogy a BKV mennyiből tud gazdálkodni. Ha adig nem történik semmi, a szakszervezetek sztrájkba kezdhetnek.

Érdeklődtünk a BKV felügyeletével megbízott Tüttő Kata városüzemeltetési főpolgár-helyettesnél a bértárgyalások újabb fordulójáról, aki a BKV-hoz irányított. A BKV viszont nem tudta megmondani, mikor folytatják a tárgyalásokat. "Az elmúlt években a BKV Zrt. részéről megszokottá vált, hogy az átláthatóság érdekében minden alkalommal összefoglalót tett közzé a több mint 20 érdekvédelmi képviselettel folytatott bértárgyalás aktuális állásáról. Erre törekszünk a későbbiekben is. A bértárgyalás következő üléséről jelenleg zajlanak az egyeztetések" – tudatta a társaság.

A BKV két legnagyobb szakszervezete egy hónapja jelentette be Bolla Tibor vezérigazgatónak 15 százalékos bérigényét, kérve a tárgyalások azonnali megkezdését és a gyors megállapodást.

Egy tárgyalási fordulót tartottak eddig, ami – úgy tudjuk – inkább udvariassági találkozó volt, konkrétum nem hangzott el a BKV részéről. Ami annyiban érthető, hogy a szakszervezetek 15 százalékos béremelési igényének teljesítése körülbelül 10 milliárd forintba kerülne. Tavaly 13-15 százalékról indult az alku, amiből 8 százalékot tudtak kihozni az érdekvédők, ez körülbelül 5 milliárd forintos kiadás a BKV-nak – pontosabban nem kiadás, hanem elvonás, mivel a béremelés fedezetét a fejlesztési beruházásoktól vonták el.

Karácsony Gergely főpolgármester a kampányában mosolygós BKV-dolgozókat ígért győzelme esetén, ugyanakkor a szakszervezeti igény bejelentését követő napon tisztázta: a 15 százalékos követelést nem tudják teljesíteni.

Elfogadható kompromisszumra törekednek a munkavállalókkal, olyanra, ami még finanszírozható a fővárosi költségvetésből, amit Tarlós István 150 milliárd forintos hiánnyal adott át.

A legharcosabb BKV-s szakszervezet az Egységes Közlekedési Szakszervezet volt, amely kvázi nyomásgyakorlásként, hetekkel az önkormányzati választások előtt jelentette be a 15 százalékos béremelési igényt, amihez csatlakozott novemberben a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége és a Vasúti Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Az EKSZ volt az egyetlen szakszervezet, amely nem írta alá 2019-re kialkudott 8 százalékos emelést. Az EKSZ előző elnöke, Nemes Gábor, a DK-politikusa a XVI. kerület országgyűlési, majd polgármester-jelöltje lett, végül önkormányzati képviselőként kapott helyett a testületben, néhány hete pedig a BKV igazgatóságába is bekerült. Mint volt BKV-s szakszervezeti vezetőt, s jelenlegi BKV-s igazgatósági tagot kérdeztük a helyzetről. Nemes azt válaszolta lapunknak, hogy minden olyan javaslatot támogatni fog, amely a BKV-dolgozók munkakörülményeinek javítását és a lehető legmagasabb béremelést biztosítja, de ez nem rajta fog múlni. Úgy látja, a BKV munkaerőhiányos helyzete a 2015-ben indult rossz folyamat eredménye, amikor a BKV felmondta a kollektív szerződést, amivel havonta 20-30 ezer forintot vett ki a dolgozók zsebéből.

A dolgozók számára nemcsak a bér fontos, hanem rossz munkakörülményeik javítását is várják a tulajdonos főváros új vezetésétől.

Szabó István példaként a beosztásokat említette, amelyek többségét embertelennek tartja. A BTDSZ elnöke szerint kollegái azt se értik, miért nincs személyi változás a BKV magasabb szintjein: miért maradhat helyén olyan vezető, aki néhány éve mindenáron be akarta záratni az Óbudai garázst, kétszer hajtott végre létszámleépítést, amivel maga is előidézte a kialakult létszámhiányos helyzetet. Mint megjegyezte, „amikor egy járművezető hibázik, akkor megbüntetik, ha a menedzsmentben hibázik valaki, akkor kiemelt prémiumot kap”.

Forrás: Magyar Narancs

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ