A magyarok közel hetven százaléka nem számít arra, hogy a kényelmes megélhetéshez elegendő állami nyugdíja lesz, a meglévő életszínvonal fenntartásához pedig átlag 19,8 millió forint megtakarítást kellene felhalmozni a munkával töltött évek alatt – derült ki egy felmérésből, melyet az azenpenzem.hu ismertetett.

A magyarok többsége (59,6 százalék) fontosnak tartja minden nagyobb cél eléréséhez az öngondoskodást.

Hatból több mint egy ember (17,2 százalék) úgy véli, hogy öngondoskodni csak célzottan érdemes, például egészségügyre, nyugdíjra, lakásra vagy gyermekek jövőjére – derül ki a SIGNAL IDUNA Biztosító megbízásából készült felmérésből.

Legfontosabb távlati célkitűzésként a többség az általános anyagi biztonság megteremtését nevezte meg. Sokan gondolnak már időskori anyagi hátterük megteremtésére, minden harmadik ember pedig gyermekei taníttatására gyűjt. Talán meglepő, hogy többen (28,8 százalék) említették az élménygyűjtést, így az utazást, szórakozást távlati céljaik között, mint ahányan családalapítást, gyermekvállalást (18,8 százalék) vagy lakásvásárlást (10,2 százalék) terveznek.

A kötelező szülőtartás ma még elhanyagolhatónak látszó jogi kötelezettségével meglehetősen kevesen foglalkoznak, mindössze

százból 7 tartja fontos távlati céljának a szülei támogatását.

A tanulást szintén tízből kevesebb mint egy ember sorolja három legfontosabb távlati célja közé.

Tudjuk, hogy előbb kellene elkezdeni

Arra a kérdésre, hogy mikor, melyik életszakaszban kell elkezdeni az öngondoskodást, tízből hatan mondták azt, hogy

minél fiatalabb korban, már munkába álláskor.

11,2 százalék a családalapítást jelölte meg megfelelő életszakasznak, valamivel többen (14 százalék) vélik úgy, hogy elegendő 35-40 éves korban elkezdeni, és közel ugyanannyian vannak, akik szerint elegendő csupán a nyugdíjba vonulást megelőző 20 évben félretenni.

De hiába tudja a többség, hogy már az első fizetésből ildomos lenne eltenni valamennyit, a valóságban a magyarok közel 28 százaléka semennyit vagy legfeljebb havi ötezer forintot tud megtakarítani.

Közel 16 százalék azok aránya, akik havi 5-10 ezer forint megtakarítást képeznek. A megkérdezettek 7,2 százaléka mondta azt, hogy havonta 100 ezer forintnál is többet tud félretenni.

Ahhoz, hogy hosszú távú céljait meg tudja valósítani, több mint 44 százalék szerint havi 50 ezer forintnál is többet kellene megtakarítani, minden ötödik magyar szerint pedig 100 ezernél is többet.

A Forecast Marketingkutató Kft. a SIGNAL IDUNA Biztosító megbízásából 2019 októberében 500 fős, országos telefonos piackutatást végzett a 18-59 éves magyarországi lakosság körében. A kutatás eredményei reprezentatívak.

Azok közül, akik még nem foglalkoznak öngondoskodással, csak nagyon kevesen mondták azt, hogy a magasabb nettó jövedelem lenne az, ami cselekvésre ösztönzi. Jóval többen említették, hogy maguktól kellene belátniuk, hogy nincs más út előttük, de egy hiteles szakértő vagy a személyre szabott pénzügyi tanácsadás is sokakat hozzásegítene az öngondoskodás megkezdéséhez.

Nem sokan számítanak az állami nyugdíjra

A megkérdezettek közel 30 százaléka arra számít, hogy csak 70 éves kora felett mehet majd nyugdíjba, a többség azonban 65-70 éves kora között tervez visszavonulni. Elenyésző azok aránya, akik egyáltalán nem is gondolnak nyugdíjba vonulásra, helyette inkább életük végéig vállalkozóként folytatnák tevékenységüket.

A felmérés szerint ugyanakkor a magyarok közel 70 százaléka nem számít arra, hogy a kényelmes megélhetéshez elegendő állami nyugdíja lesz.

Ahhoz, hogy meglévő életszínvonala idős korában se romoljon, a megkérdezettek szerint átlag 19,8 millió forint megtakarításra lenne szükség. Tízből ketten úgy vélik, hogy 6-10 millió forintos megtakarítás is elegendő, 16,6 százalék szerint pedig 1-5 millió forintnyi megtakarításból is fenn tudná tartani meglévő életszínvonalát nyugdíjas éveiben. Mintegy 2 százalék azonban 50 millió forintnál is többet igényelne ehhez.

Forrás: azenpenzem.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ