Sokkal kisebb béremelést kapnak januártól az egyetemi oktatók annál, mint amit korábban ígértek nekik. Az elmúlt évek inflációját is figyelembe véve nem keresnek majd többet, mint 2008-ban. A szakszervezet szerint a felsőoktatásban dolgozó nem oktatói kör béremelésével is baj van, ehhez ráadásul az egyetemeknek kell keretet biztosítaniuk, ami munkahelyek megszüntetésével is járhat – olvasható a Népszava oldalán.
A minőségi felsőoktatásnak alapfeltétele a megfelelő bérezés, a kormány terveiben szereplő bérrendezési elképzelések azonban nem változtatnak érdemben a jelenlegi helyzeten, nem jelentek érdemi előrelépést az egyetemi oktatók fizetését illetően a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint. Tőrös Szilárd, az FDSZ elnöke lapunknak elmondta: a bérrendszerben továbbra sincs kiszámíthatóság, az egyetemi oktatói pálya továbbra sem vonzó, akik tehetik, inkább külföldön keresnek munkát. Balog Zoltán humánminiszter a múlt héten jelentette be, hogy 2016 januárjától 15 százalékkal emelkedik az egyetemi oktatók bére.
Ez jóval kevesebb, mint amit eredetileg ígértek: Palkovics László felsőoktatási államtitkár októberben még úgy nyilatkozott, az adjunktusok fizetését 32 százalékkal, a tanársegédekét pedig 25 százalékkal növelik. A jelenlegi tervek szerint a felsőoktatási oktatói kör béremelését három lépcsőben valósítják meg, vagyis a 2016-os, 15 százalékos emelés után 2017-ben és 2018-ban további 5-5 százalékos béremelésre számíthatnak az egyetemi oktatók. A bértábla rendezésének költsége három évre 15,2 milliárd forint - ezt teljes egészében költségvetés állja -, s közel 15 ezer oktatót érint.
A kormányzat azután kezdett el behatóbban foglalkozni a felsőoktatásban dolgozók bérrendezésével, hogy a nyáron kiderült: manapság egy általános iskolai tanár - a pedagógus-életpályamodellnek köszönhetően - többet keres, mint sok egyetemi oktató. Egy pedagógus I. kategóriába tartozó tanár bruttó 250 ezer forintot is kaphat 18 év munkaviszony után, egy adjunktus fizetése pedig jelenleg bruttó 219 ezer forint, egy egyetemi tanársegédé 175 ezer forint - miközben a felsőoktatásban oktatóktól az órák megtartása és a hatalmas adminisztrációs terhek mellett tananyagfejlesztést, tudományos fokozatok megszerzését is elvárják.
Az FDSZ jelezte: nem értenek egyet a béremelés három évre történő elhúzásával, egyben sérelmezik, hogy a kormány nem a professzorok alapilletményéhez képest emeli az adjunktusok, tanársegédek bérarányát, így a látszólagos növekedés az egykulcsos adó bevezetéséből és az adójóváírás megszüntetéséből adódó keresetkülönbséget sem kompenzálja.
Mint arra a Párbeszéd Magyarországért párt is felhívta a figyelmet - ha a 2008 óta befagyasztott béreket, és az azóta összesen 36 százaléknyi inflációt is figyelembe vesszük, az emelés reálértéken valójában csökkenés a 2008-as szinthez képest: mínusz 23 százalék. Az ellenzéki párt szerint a kormány átveri az egyetemi oktatókat. Tőrös Szilárd hangsúlyozta: a jelenlegi bérrendszer nem tartható fenn tovább.
Mindemellett a kormány a felsőoktatásban dolgozó nem oktatói kör számára bruttó 150 ezer forintos bérminimumot határozott meg - vagyis ennyinél kevesebbet nem kereshetnek például az adminisztrátorok, karbantartók, ha ők az egyetem saját alkalmazottjai. A fizetésük emelésére azonban pénzt már nem ad a kormány, Palkovics László szerint ezt az egyetemeknek maguknak kellene kigazdálkodniuk - ezzel viszont tovább szorulhat a hurok az amúgy is forráshiányos egyetemek nyaka körül, hiszen a felsőoktatásból az elmúlt években folyamatosan vonták ki a mindennapi működéshez szükséges pénzeket, az Orbán-kormány második színre lépése előtti időkhöz képest még mindig évi 40-50 milliárd hiányzik a felsőoktatás állami támogatásából.
Palkovics László ugyanakkor derűlátó: szerinte a kancellári rendszer bevezetésével jobban gazdálkodnak az egyetemek, a "felszabaduló belső forrásokból" pedig jól lehet finanszírozni az oktatást segítő munkavállalók béremelését. Az FDSZ viszont úgy véli, ez elfogadhatatlan, a felsőoktatás minden tartalékát felélte. "Az államtitkár álljon elő azokkal az adatokkal, amelyekkel igazolni lehet, hogy biztosított a bérminimum fedezete" - mondta Tőrös Szilárd, aki attól tart, hogy az egyetemek más fontos területekről, például a kutatásoktól vonhatják el a pénzt, hogy a béremeléshez szükséges összeget biztosítani tudják - ha ez nem sikerül, akár elbocsátásokra is sor kerülhet.
Tőrös hangsúlyozta: a bruttó 150 ezer forintos bérminimumnak sincs motiváló ereje, tekintve, hogy azt "abszolút differenciálatlan" módon kapják meg az érintettek - vagyis a munka jellegétől, végzettségtől, a munkával eltöltött évektől függetlenül mindenki ugyanannyit kap. A felmerülő aggályok megvitatására az FDSZ kezdeményezte a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács összehívását.
Forrás: Népszava
