„A szakszervezetek nagyon nagy előnyt kaptak azzal, hogy a legnagyobb magyar munkáltató, a magyar állam is igazából elkötelezte magát a 10 százalékos minimálbér emelés mellett." Erről beszélt az ATV Start című műsorában Dávid Ferenc, közgazdász, a VOSZ volt főtitkára.

 A hatályos megállapodás szerint – az idei évhez hasonlóan – jövőre is nyolc százalékkal emelkedne a minimálbér. A kormány azonban a tízszázalékos emelést is támogatja, ha a munkavállalói és munkaadói oldalnak sikerül ebben konszenzusra jutnia. Erről beszélt a pénzügyminiszter a csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Egy tárgyalási folyamatban nem tartom szerencsésnek, hogy a kormány konkrét számot mond, amikor a két tárgyaló fél még csak egy előzetes tárgyalásra ült le

– összegezte a kormány 10 százalékos támogatását Dávid Ferenc, közgazdász, a VOSZ korábbi főtitkára. Szerinte most a szakszervezetek nagyon nagy előnyt kaptak azzal, hogy a legnagyobb magyar munkáltató, a magyar állam már igazából elkötelezte magát, hogy ha megállapodik a munkavállalói és a munkaadói oldal, akkor a kormány is támogatja.

Könnyen teszi az állam, hogy ezt támogatja, hisz rendkívül jól jár azzal, hogy támogatja a 8 százalék helyett a 10 százalékot

– tette hozzá.

Arról is beszélt Dávid Ferenc, hogy a magyar költségvetés is jól jár az emeléssel, hiszen az ebből befolyt jövedelem adó, és a járulék többlet a magyar költségvetést gazdagítja. „Tehát ez jó a munkavállalóknak, de mi a helyzet a munkaadókkal. És most nem a közép- és nagyvállalatokról van szó, hanem ha megkérdeznénk a borsodi, szabolcsi kivállalkozókat, hogy az elmúlt három évben 50 százalékkal kellett, hogy emeljék a garantált bérminimumot, most nekik itt karácsonyi ajándékként elmondani azt, hogy emeljétek még plusz 2 százalékkal a garantált bérminimumot úgy, hogy a szociális hozzájárulási adó nem januárral csökken, hanem jövő júliustól 2 százalékkal" – veti fel a kérdést Dávid Ferenc.

A közgazdász ebben a helyzetben azt javasolná, hogy ha már a kormány is és a szakszervezetek is a 10 százalékos emelés felé tereli a tárgyalásokat, mindezt ahhoz kellene kötni, hogy ezzel párhuzamosan a szociális hozzájárulási adó csökkenését hozzák előre január 1-jére.

Arra a kérdésre, hogy miért kullog a magyar minimálbér, Dávid Ferenc azt emelte ki, hogy a magyar gazdaság rendkívüli módon szétszakadt. „Olyan szempontból is duális, hogy van egy réteg, akiknek nem jelent gondot, a multinacionális cégek főleg, és van egy olyan réteg, a magyar kisvállalkozói kör, amelyik nem tud utána menni. Márpedig a minimálbért az határozza meg, a legkisebbek, akik nem tudják kifizetni – ez húzza lefele" – fogalmaz a közgazdász.

Rávilágít ugyanakkor egy másik tényre is, hogy Magyarországon nem csak a minimálbér a legalacsonyabb EU-n belül, hanem Belgium és Németország után itthon a legmagasabbak a bérterhek.

Minden egy forint kifizetett nettó bér után még egy nettó egy forintot befizetünk az államnak. Magyarul az adóék majdnem ötven százalék

– mondja, hozzátéve, hogy szerinte ilyen bérterhekkel nem lehet megemelni a minimálbért olyan ütemben, mint szeretnénk. Nagyon magas a bruttó bérköltség, és nagyon alacsony a nettó kifizetett bér. „Tehát ezért nem a bruttó bért kellene állandóan fölfele paszírozni, hanem a bérterheket kellene intenzívebben csökkentek" – állapítja meg.

Forrás: atv.hu