Januártól további nyolc százalékkal emelkedik a minimálbér, pedig már az idei emelést is csak nehezen tudták kigazdálkodni a kkv-k – írja a Népszava.

 Komoly gondok vannak a magyar cégek versenyképességével - ezt jelzik az idei minimálbér-emelésre adott válaszok.

A legkisebb adható bér idén bruttó 149 ezer forint, ami alig nettó 99 ezer forint, ám még ennek a bérnek a kigazdálkodása is komoly gondot okozott a cégek jelentős részének – ez derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) vállalati felméréséből. A kétéves megállapodás szerint januártól a bruttó minimálbér újabb nyolc százalékkal 161 ezer forintra nő, a nettó majdnem eléri a 107 ezer forintot.

A kamara kutatóintézetének tegnap publikált felmérése szerint a a minimáljövedelemhez szükséges források kitermelése miatt a cégek 38 százaléka emelte az árait, 32 százalékuk elhalasztotta a tervezett létszámfelvételeket, míg negyedük a beruházások halasztásával reagált az új helyzetre. A bérfeszültségek elkerülése végett a cégek 30 százaléka döntött úgy, hogy a minimum felett kereső munkavallók bérét is emeli - derül ki a felmérésből. Mint látható az emelkedő bérköltségeket a cégek beruházási költségeik csökkentésével ellensúlyozták, ennek viszont később meglehet a növekedési áldozata.

Emellett cégek kisebb mértékben – mintegy 12-15 százalékban – éltek a mozgóbérek, a cafeteria csökkentésével, de minden tizedik cégnél egyes munkavállalókat részmunkaidősként foglalkoztatták tovább.

Sor került egyes helyeken már elbocsátásokra is, ám erre csak a cégek öt százalékánál volt példa. A kutatóintézet megjegyzi, hogy ezek a reakciók leginkább az 50 főnél kisebb, kis- és mikrovállalkozások (kkv) körében fordult elő – amelyekről előre sejthető volt, hogy nagyobb gondot okoz számukra a béremelés.

Ezzel szemben nagyobb létszámú, jellemzően exportra termelő cégek könnyebben kigazdálkodták a növekvő terheket, már csak azért is, mert jóval kisebb mértékben jellemző rájuk a minimálbéren való foglalkoztatás. A felmérés eredményeit árnyalja, hogy az adatfelvétel még áprilisban történt, viszont több mint 2800 céget kérdeztek meg, ami jelentős merítés.

A válaszokból kitűnik, hogy a cégek több mint felének (54 százalékuknak) a bérmegállapodás nyomán módosítaniuk kellett az üzleti tervüket. Ez annyiban meglepő, hogy számítani lehetett a legkisebb bér ilyen mértékű emelésére, tudván, hogy az a kormány keresletnövelő gazdaságpolitikájának szerves része. Ennek ellenére úgy tűnik, a kkv-k jelentős részét meglepetésként érte a 2018 utolsó napjaiban megkötött megállapodás. Az ágazatokat vizsgálva a legnagyobb gond a kereskedelemben volt, a leginkább ezeknél a cégeknél maradtak el a tervezett létszámfejlesztések és a beruházások, míg az áremelésekkel leginkább az építőipari cégek tudtak élni, ami meg is jelent az ingatlanárakban. 

A cégek többsége megtartja a cafeteriát

A kormány még adós a jövő évi adószabály-módosításokkal - ha tervez ilyet -, a cégek többsége azonban már tervezi, hogy  2020-ban milyen keretek között működteti a béren kívüli juttatásokat, vagyis a cafeteriát

– írta Fata László cafeteria-szakértő 327 magyar cég körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett cégek 4,6 százaléka tervezi megszüntetni a béren kívül adott juttatásait, míg a válaszadók 2,5 százalékánál csökken majd a tervek szerint a juttatási keret.

A visszavágás átlagos mértéke – ha figyelembe vesszük az egyes válaszadóknál dolgozó munkavállalók létszámát – 27,5 százalék lehet – olvasható a közleményben A nagy többség nem változtatna a béren felül adott elemek mértékén. Így nyilatkozott a kutatásban résztvevő cégek 82 százaléka, amelyek az érintett létszám 87,3 százalékát foglalkoztatják. A válaszadók 7,6 százaléka (ahol az érintett munkavállalók 8 százaléka dolgozik) növelheti 2020-ra a juttatásokra szánt keretét. A tervezett átlagos növekedés a munkavállalók számával súlyozott mértéke majdnem 7 százalék.      

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ