A magyar gazdaság és társadalom fejlődési irányait, az elmúlt években tapasztalt GDP-növekedés hátterében lejátszódó folyamatokat, valamint Magyarország 2020-2025-ös nemzetközi fejlesztési stratégiáját tekintették át a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) pénteki ülésén Budapesten – írja a 24.hu.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az NFFT elnöke az ülésen egyetértett azokkal a demográfiai kérdésekkel összefüggő felvetésekkel, amelyek szerint a gyermekvállalásnál nem csak az anyagi motivációk a döntőek. A házelnök elmondta:

ha nem tudjuk beleilleszteni a gazdaság logikájába a társadalom újratermelődését és nem vagyunk képesek ezt valamilyen módon az emberek gondolkodásába is beleilleszteni, akkor vesztett ügyünk van, ezt a fordulatot pedig az anyagiak önmagukban nem idézik elő.

Ugyanis, mint fogalmazott:

ha valóban lenne összefüggés az anyagi támogatás és a gyermekvállalás között, akkor nem a legszegényebb országokban lenne a legmagasabb a gyermekvállalási hajlandóság.

Kövér László kiemelte, Magyarországon olyan helyzetet kell teremteni, hogy anyagilag is jobban járjon a 3-4 gyermeket vállaló szülő, mint az, aki csak egy vagy két gyereket vállal.

Bartus Gábor, az NFFT főtitkára beszámolt a tanács által kétévente készített előrehaladási jelentés tervezetéről. Elmondta, hogy a vizsgálatba a hagyományos értelemben vett gazdasági mutatók mellett kitértek egyebek mellett a természeti tőke állapotára, a munkavállalók termelékenységére és a humán erőforrásra (a humán tőke, népesedés, szociális helyzet, egészségügy) is.

Közölte, a hagyományos értelemben vett gazdasági mutatóknál megállapították, hogy Magyarországon a foglalkoztatási ráta rendkívül magas, a bruttó hazai termék (GDP) dinamikusan nő, illetve, hogy a beruházási ráta európai összevetésben is kiemelkedő.

Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a magyar gazdaság az utóbbi két évet tekintve extenzív fejlődési pályán mozgott, ami azt jelenti, hogy a folyamatos növekedés több termelési eszköz bevonásán alapult.

A népesedésről pedig megjegyezte, hogy a termékenység növekedése két évvel ezelőtt megállt. Bartus Gábor szerint nem véletlen, hogy a kormány egy második családtámogatási csomagot is elindított. A főtitkár elmondta, hogy a tudás tőke újratermelésében is zavarokat észleltek.

Az iskolákban eltöltött időtől és az ott kapott tudás minőségétől függő tényező nemzetközi vizsgálatánál megállapították, hogy a visegrádi országok közül Lengyelország és Csehország a tudás tőkét tekintve – amely az innováció egyik legfontosabb tényezője – elszakadt Magyarországtól és Szlovákiától.

Mint mondta, a tudás tőke vizsgálata azért fontos, mert az oktatás minőségét hosszú távon a pedagógus bérek határozzák meg, most viszont

messzebb van a pedagógus átlagbér a diplomás átlagbértől, mint 2010-ben volt.

Bartus Gábor közölte, a rendelkezésre álló adatok is kimutatták, hogy a kormány jelentős béremeléseket hajtott végre az oktatás területén, mindezek hatását azonban a gazdaság egyéb területein megvalósult masszív reálbér emelkedése tulajdonképpen eltüntette.

Forrás: 24.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ