Előre hozott járulékcsökkentésről, a jövő évi minimálbérek korábban rögzített mértékének felülvizsgálatáról, emellett az állami cégek alkalmazottainak keresetrendezéséről is megkezdődnek a tárgyalások a következő napokban — tudta meg a Magyar Nemzet. A kötelező legkisebb keresetek 2020-ra esedékes nyolc-nyolc százalékos emelésénél nagyobb mérték meghatározott mutatókhoz kötött. Az állami cégeknél pedig lejárt a korábbi bérmegállapodás, ezért újabb, akár többéves rendezésről állapodhatnak meg a szociális partnerek. A járulékcsökkentést pedig új képlettel számolhatják.

Megkezdődnek az egyeztetések a következő napokban a kötelező legkisebb keresetekről, az állami cégek bérhelyzetéről, a járulékcsökkentésről és a kiskereskedelemben tervezett, rövidített vasárnapi nyitvatartásról

– értesült lapunk.

A minimálbér és a garantált bérminimum a tavaly év végén kötött, 2019-re és 2020-ra szóló megállapodás szerint – az idei évhez hasonlóan – nyolc-nyolc százalékkal emelkedik. A minimálbér összege az alku szerint 2020-ban az idei bruttó 149 ezer forintról 161 ezer forintra, míg a munkavállalók jóval nagyobb részét érintő garantált bérminimum az idei bruttó 195 ezer forintról 210 600 forintra nőne.

A 2018 decemberében megkötött megállapodás kitétele ugyanakkor az, hogy amennyiben az akkor 2019-re előre jelzett 2,7 százalékos inflációtól, 3,9 százalékos GDP-növekedéstől, illetve a termelékenység 2,9 százalékos emelkedésétől legalább egy százalékponttal valamelyik mutató eltér, vagy a három makrogazdasági adat összesen két százalékponttal különbözik, a felek új tárgyalást indítanak.

Konkrét intézkedésnek most még kicsi az esélye, mivel az új egyeztetéshez szükséges gazdasági mutatók csak jövőre ismerhetők meg. A hazai és nemzetközi előrejelzések ugyan ma már jóval magasabb növekedést és valamelyest nagyobb inflációt várnak, ám a megállapodásban rögzített eltérést kis eséllyel érhetik el.

Korábban írtuk: a baloldalhoz köthető Magyar Szakszervezeti Szövetség mindenképpen újratárgyalná az egyezséget, ám mivel azt nem írták alá, kérdéseket vet fel a kezdeményezés. A munkaadói képviseletek azzal érvelnek, hogy a minimálbérek tervezett emelésének mértéke elegendő, mivel a munkaerőpiac keresletvezérelt, így egyébként is magasabb béren foglalkoztatnak ma már a munkaadók.

Ezt szerintük a bruttó átlagkereset bőven tíz százalék feletti emelkedése is alátámasztja. A munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó jövő júliustól a tervek szerint további két százalékponttal csökken, ám csak akkor, ha a reálkereset-emelkedés meghaladja a hat százalékot. A feltételek kiszámításához szükséges képlet felülvizsgálatával a felek adott esetben lehetővé tennék, hogy a mérséklést előrébb lehessen hozni. A munkaadók régóta azért küzdenek, hogy ne fél évtől, hanem év elejétől csökkenjen tovább a terhük.

Az állami cégek dolgozói 2017 és 2019 között átlagosan harmincszázalékos bérfejlesztésben részesültek a 2017 elején megkötött hároméves bérmegállapodás szerint. Korábban elsőként megírtuk, hogy a szakszervezetek közös javaslatukban már hetekkel ezelőtt megfogalmazták a legfontosabb irányokat a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának ülésére.

A korábbival ellentétben a vasútnál, a Volánnál, a postánál, illetve a vízi közmű cégeknél eltérő egyezségeket kell tető alá hozni. Ugyanakkor előnyösnek tartják a többéves, a nemzetgazdaság átlagkereset-emelkedését meghaladó felzárkóztatást annak érdekében, hogy a munkaerőt sikerüljön megtartani, ezzel pedig a közszolgáltatásokat biztonságosan fent lehessen tartani.

A cégek önerőből nagyobb emelést nem tudnak végrehajtani, így az állam segítségére szorulhatnak.
Lapunk elsőként számolt be arról is, hogy a kiskereskedelemben a munkaadók önként rövidítenék a vasárnapi nyitvatartást. A nyáron nagy vihart kavart javaslat ismét napirendre kerül a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ