Friss listán szedték össze, melyek a világ legfejlettebb és legjobb nyugdíjrendszerei. Mint kiderült, az első tíz helyen végző országból öt európai, sőt, a dobogón is Európa dominál. A tanulmány kitér arra is, milyen lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy az állami és magánnyugdíjrendszer hosszútávon is fennmaradjon, de ezek az ötletek nem tetszenének mindenkinek – írja a Portfolio.

Az index három fő kategória szerint pontozza a világ nyugdíjrendszereit, ezek a megfelelőség, a fenntarthatóság és az integritás.

Az első 40, a második 35, a harmadik szempont pedig 25%-os súllyal szerepel a Melbourne Mercer Global Pension Indexben.

A megfelelőség alatt olyan alszempontokat vizsgált a tanulmány, mint a rendszerdesign, megtakarítások, adókörnyezet támogatása, lakástulajdonlási adatok és juttatási csomagok. A fenntarthatóság alatt szerepel a nyugdíjlefedettség, a teljes nyugdíjvagyon, hozzájárulások mértéke, demográfiai adatok, államadósság és gazdasági növekedés, míg az integritásban vannak az olyan szempontok, mint szabályozói- és működési környezet, a kommunikációs csatornák és a működési költségek.

A tanulmány a fenti szempontok szerint állította össze a listát a világ nyugdíjrendszereit rangsorolva, a legjobbal pedig ezek alapján Hollandia és Dánia rendelkezik. Az index értékek szerinti sorrend az alábbi:

• >80 pont: Hollandia, Dánia
• 75-80 pont: Ausztrália
• 65-75 pont: Finnország, Svédország, Norvégia, Szingapúr, Új-Zéland, Kanada, Chile, Írország, Svájc, Németország
• 60-65 pont: Egyesült Királyság, Hongkong, USA, Malajzia, Franciaország
• 50-60 pont: Peru, Kolumbia, Lengyelország, Szaúd-Arábia, Brazília, Spanyolország, Ausztria, Dél-Afrika, Olaszország, Indonézia
• 35-50 pont: Dél-Korea, Kína, Japán, India, Mexikó, Fülöp-szigetek, Törökország, Argentína, Thaiföld
• <35 pont: n.a.

Ha tovább megyünk a felosztásban és a konkrét indexértékeket nézzük, akkor az országok közötti sorrend az alábbiak szerint alakul. Az első három helyen Hollandia, Dánia és Ausztrália végzett, de ott van még Európából Finnország, Svédország és Norvégia is az első tíz helyen.

A tanulmány szerint, bár az egyes nyugdíjrendszerek igen eltérőek, a főbb problémák, amelyekkel szembenéznek, azonosak.

Éppen emiatt a nagyobb, globális szinten is jelen lévő kihívásokra az alábbi megoldásokon kellene elgondolkodni:

• Meg kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, válaszul az egyre emelkedő várható élettartamra. A lépés emellett jelentős költségcsökkentést hozhatna az állami nyugdíjrendszernek.
• Elő kellene segíteni a nyugdíjas korúak foglalkoztatását, ezzel növelni lehetne a nyugdíjasok megtakarításait, nem mellesleg az állandóan hosszabbodó nyugdíjban töltött éveket is redukálni lehetne.
• Ösztönözni kellene a magánmegtakarításokat a nyugdíjas évekrea nyugdíjrendszeren belül és kívül is, ezzel jelentősen csökkenhetne az állami nyugdíjtól való függőség.
• El kell gondolkodni az automatikus beléptetéses vagy egyfajta kötelező magánnyugdíjrendszeren, ezzel lehetne növelni a magánnyugdíjprogramok tagi létszámát.
• Csökkenteni kell a nyugdíj előtt állók nyugdíj-megtakarítási termékekből való kiszállását, ezzel biztosítva, hogy a megtakarítást valóban nyugdíjtartalékként kezeljék.
• A magánnyugdíjprogramok működésének javítása, nagyobb transzparencia a tagok bizalmának növelése érdekében.

 A tanulmány kitér arra is, hogy erős korreláció (74,4%) van a GDP arányában mért nyugdíjvagyon és a GDP arányában mért nettó háztartási adósság között. Ott van példának Dánia, ahol a GDP arányában mért nyugdíjvagyon meghaladja a 200%-pot, ehhez egy igen magas, 125% körüli GDP-arányos háztartási adósságállomány is párosul. A tanulmány szerint az áll e mögött, hogy azokban az országokban, ahol magas a vagyon, az emberek nyugodtabban halmoznak fel nagyobb adósságot, mert pénzügyileg nagyobb a biztonságérzet.

Forrás: Portfolio