A fővárosban a lakhatási válsággal fenyeget a lakásárak növekedése és ezzel együtt az albérletek drágulása, annak megelőzésére bővíteni kell az ingatlanállományt a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített tanulmány szerint, amelyet az online szállásközvetítő platform az Airbnb megbízásából készítettek.

2011-ben még csak a háztartások 10 százalékának, 2017-re már a háztartások 60 százalékának jelentett volna túlzott megterhelést egy albérlet kifizetése.

A lakások a keresetekhez viszonyítva drágultak, ugyanis mára 33 hónappal (42 százalékkal) több kereset szükséges egy használt, és 24 százalékkal több egy új lakás megvásárlásához, mint 2010-ben. A valamivel több mint 920 ezer fővárosi lakás

  • 84 százaléka van saját tulajdonban,
  • 9 százaléka kiadott magánlakás,
  • öt százaléka önkormányzati,
  • két százaléka egyéb tulajdonú.    

A tanulmány szerint az ingatlanárak növekedésével szemben

a leghatékonyabb védekezés az ingatlanállomány bővülése, amelyhez a GKI szerint az államnak is hozzá kellene járulnia lakásépítési projektekkel.

Ennek szükségességét mutatja szerintük, hogy míg 2000 és 2010 között évente átlagosan 9000 új lakás épült, addig 2010 óta ez a szám csupán 3000. Szorgalmazzák azt is, hogy az önkormányzatok fordítsanak nagyobb figyelmet a meglévő bérlakások felújítására, hiszen a 2017-es adatok szerint az önkormányzati lakások közül 9 ezer üresen áll.

Az építőiparban jelentkező munkaerőhiány is egy olyan tényező, amely visszafogja a lakásépítést, és állami beavatkozást igényel.

A munkaerőhiány kezelésében - a GKI szerint - fontos lépés a szektorban dolgozók termelékenységének javítása és az állami építőipari beruházások egyenletes eloszlása, hogy az állam kevésbé szívja fel az építőipar kapacitásait, a beruházók pedig tudjanak előre tervezni. Kitérnek arra is, hogy

az ingatlanárak emelkedésének egyik fő hajtóereje a befektetési célú ingatlankereslet, amit alapvetően befolyásol az alacsony kamatkörnyezet. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy

a rövidtávú lakáskiadás, mint például az Airbnb, nem szerepel a budapesti albérletárak emelkedésének fő tényezői között.

Így annak szigorú szabályozása nem lenne enyhítő hatással a Budapesten kialakult lakhatási helyzetre. Mint írták az Airbnb-n az évi 180 napnál hosszabb időre kiadott lakások száma - ez vehető figyelembe, mint az albérletek számát csökkentő tényező - csupán a 0,3 százalékát teszi ki a teljes budapesti lakáspiacnak.

Forrás: 168 óra

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ