Az idei év első felében is kitartott a keresetek gyors növekedése Magyarországon, amit a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus emelése mellett a munkaerőhiány is támogat. Azonban továbbra is igen nagy különbségeket láthatunk az egyes megyék között. Budapesten 1,8-szor annyit lehet keresni, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – írja a Portfolio.

Gyors béremelkedés

Idén is fennmaradt a bruttó keresetek 10% feletti növekedése, amit a legkisebb bérek 8-8%-os emelése mellett az is támogatott, hogy a vállalatok egyre nehezebben találják meg a szükséges dolgozókat. A bruttó kereset az év első felében megközelítette a 360 ezer forintot, míg a nettó kereset a 240 ezer forintot.

Az továbbra is igaz, hogy a vállalati szféra érdemben magasabb kereseteket biztosít, mint az állami szektor, részben ez lehet az oka annak, hogy a cégek kezdik megoldani az egyre súlyosabb munkaerőhiány problémáját, miközben a költségvetési szektorban egyre csak emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma.

Budapest az élen

A kereseti különbségek nem csak a költségvetési és a magánszféra között érhetőek tetten, hanem az egyes megyék között is.

A napokban megjelent a KSH Fókuszban a megyék című kiadványa, amelyből kiderült, hogy az idei első félévben Budapesten lehetett a legtöbb pénzt keresni. A havi nettó átlagkereset 300 ezer forint volt a fővárosban, ami 1,8-szor magasabb, mint a legalacsonyabb fizetést biztosító Szabolcs-Szatmár-Bereg (164 ezer forint) megyében.

Budapest után a második legtöbb fizetést Győr-Moson-Sopronban lehet zsebre tenni (252 ezer forint), a dobogóra pedig Fejér megye fért még fel 240 ezer forintos nettó átlagfizetéssel. A két nyugati megye fizetését jelentősen felfelé húzza, hogy számos multinacionális iparvállalat üzeme van ott.

A ROSSZ HÍR AZ, HOGY A TÖBBI MEGYÉBEN A FIZETÉS NEM ÉRI EL AZ ORSZÁGOS ÁTLAGOT, AMELY 239 EZER FORINT VOLT AZ IDEI ELSŐ FÉLÉVBEN.

Vagyis 17 megyében az országos átlag alatt keresnek az emberek, ami annak tudható be, hogy egyrészt a budapesti fizetések jelentősen felfelé húzzák az átlagot, másrészt a fővárosban dolgozik az összes foglalkoztatott közel 20%-a.

A három legalacsonyabb keresetet biztosító megye Nógrád (180 ezer forint), Békés (173 ezer) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (164 ezer) volt, ebben nincs változás az előző negyedévekhez képest. Az ország keleti részén továbbra is jelentősen elmaradnak a keresetek a nyugati megyékhez képest, ami összefügg a gazdasági teljesítménnyel.

A fizetési különbségek megjelennek a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is, habár utóbbit a turizmus, az infrastruktúra és más tényezők is befolyásolják. A Blokkk.com összesítése szerint az egy lakosra jutó havi boltos költekezés az ország átlagában 91 ezer forint, és ahogy a keresetekben, itt is Budapest volt a legerősebb 2019 első félévében is (119 ezer forint). Az iparilag fejlett Győr-Moson-Sopron lakói a sorban a második legnagyobb költekezők (106 ezer forint), míg a harmadik Pest megye (103 ezer forint) volt. A mintázat hasonló a keresetekhez: a lista végén Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén (egyaránt 72 ezer forint), valamint Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg (62 ezer forint) állt.

Jönnek fel a fiatalok, nagy különbség a nemek között

Az idei évtől kezdve már azt is tudjuk a havi keresetei adatok alapján, hogy milyen különbség van a férfiak és a nők, valamint az egyes korosztályok keresetei között. Az idei első félévben:

• a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 394 ezer, míg a nők körében 326 ezer forintot ért el, ami a férfiak esetében több mint 11%-os, a nőknél 9,6%-os növekedést jelent egy év alatt. Vagyis úgy látszik, hogy a jövedelmi különbség nem igazán csökken a nemek között.
• A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 275 ezer, a 25–54 évesek esetében 374 500, míg az 54 év felettieknél 351 ezer forint volt. Az átlagkereset növekedése a legfiatalabbak körében volt a legnagyobb, közel 17%-os, miközben a 25-54 év közöttieknél 11%-os, az 54 év felettieknél 10%-os emelkedést mért a statisztikai hivatal.

Forrás: Portfolio