Tizenkétezernél is több aláírást adtak át civilek csütörtökön reggel az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI), hathatós állami segítséget kérve a fogyatékossággal élő, vagy idős rokonukat otthon gondozó családoknak, valamint azok számára, akik az önálló életvitelhez segítségre szorulnak. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Lépjünk, hogy léphessenek Egyesület 19 másik szervezet támogatásával indított petíciót a mindenki számára 24 órában elérhető, az érintettek igényeihez igazodó személyi segítő szolgáltatások létrehozásáért – írja a 24.hu.

Több mint félmillió magyar ember szorul mindennapi segítségre egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt, és nekik vagy családtagjaiknak a társadalomból részben kiszorítva, akadályoztatva, gyakran teljesen elszigetelve kell élniük.

Az esemény annak a kampánynak volt része, amelyet a TASZ és a Lépjünk, hogy léphessenek Egyesület Szabad napot minden családnak! elnevezéssel indított azért, hogy az érintettek szabadabb életet élhessenek, a gondozási feladatok mellett mással is foglalkozhassanak – írja a TASZ.

Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek Egyesület elnöke azt mondta:

egy ország értékét az adja, hogy hogyan bánik az elesettekkel és rászorulókkal.

Szervezetük az otthonápoló szülők anyagi és erkölcsi megbecsüléséért küzd, és azért fogtak össze másokkal, hogy betegségük esetén is legyen olyan személyi segítő, aki fel tudja váltani őket a 24 órás szolgálatban.

Nagyné Rucz Éva, a Rehab Critical Mass önkéntes aktivistája arról beszélt, hogy nem kapott házi segítségnyújtást, miután betegség miatt amputálták egyik lábát, ezért 12 éves lánya segítette iskola mellett.

Anyaként megélni mindezt a mai napig fájó, hisz elvettem egy szeletet a gyerekkorából, amit soha nem adhatok vissza

– érzékeltette a helyzetet. 

Csiznier-Kovács Andrea, a Találj Magadra Egyesület és a Lépjünk, hogy léphessenek Egyesület munkatársa, aki maga is két, fogyatékossággal élő gyermeket nevel, elmondta, hogy szervezetük csaknem száz érintett anyának biztosított nyolcórás ingyenes, szakszerű gyermekfelügyeletet, de ez sem pótolta az ellátórendszer hiányosságait, mert nem száz, hanem több mint húszezer anya van ilyen helyzetben.

A Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetség képviselője, Csizmás Klára szerint az államnak az idősekkel szemben is van felelőssége, még akkor is, ha az idős beteg emberek már nem tudnak jogaikért küzdeni. Elmondta azt is, hogy az időseknek mindössze 7 százaléka tudja igénybe venni a gondozási központok szolgáltatásait.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke arról beszélt, hogy a szociális szolgáltatások bővítéséhez a kormánynak rendeznie kell az ágazat helyzetét.
Jelenleg ugyanis nem lenne ehhez elég szakember: az ápolók, gondozók bére sokszor alig lépi túl a nettó százezer forintot, a dolgozók jelentős része külföldre távozott, ahol ugyanezt a munkát ötszörös-tízszeres bérért végzik.

Az ágazatban dolgozók sztrájkot kezdeményeztek a bérrendezésért, a bíróság döntésére várnak a még elégséges szolgáltatásokról.

Boros Ilona, a TASZ jogásza azt mondta: a petíció több mint 12 ezer aláírója hisz abban, hogy a felelős minisztériumnak dolga van azzal, hogy az idős rokonukat, fogyatékossággal élő gyermeküket otthon ápolók, és az önállóan élni akaró fogyatékos személyek segítséget kapjanak. Az aláírásokat Veres Gábor, az EMMI Központi Ügyfélszolgálati Irodájának vezetője vette át, aki azt mondta: „apránként, de azért vannak lépések”.

Forrás: 24.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ