A hatalmas munkaerőhiányért az oktatásban többek között a „megalázóan” alacsony béreket teszik felelőssé, amelyek rendezését régóta sürgeti a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Most megvizsgáltuk, hogy az EU tagállamaihoz képest, hol állnak a magyar pedagógusi bérek. Az eredmények magukért beszélnek.

 A PSZ az elmúlt tanévben is fél éven át küzdött a béremelésért, az óraszámok csökkentéséért, a munkaterhek mérsékléséért. Az óraszámok növekedése főként a munkaerőhiánnyal függ össze, és gyakran a heti 65 órás leterheltség mellé nettó 132 ezer forint jár, miközben hat órában eladóként nettó 280 ezer forintot is meg lehet keresni.

Míg a garantált bérminimum 2014 óta 72 százalékkal nőtt, addig a pedagógusok bére csak 27 százalékkal. Hol van itt a folyamatos béremelés. Míg 2017-ben 6324 fiatal állt munkába, de a kötelező minősítésre kevesebb, mint a felük jelentkeztek. A következő 15 évben 60-70 ezren lépnek nyugdíjaskorba, de csak néhány ezren lépnek be a rendszerbe. Mitől vonzó a pedagógus pálya?

- tette fel a kérdést Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke. Lázár Tibor, a Szent István Gimnázium igazgatója a Pénzcentrumnak adott interjújában pedig azt nyilatkozta a helyzetről: 

Ilyen megalázó bérezés mellett és ilyen igazságtalan munkaterhek mellett nem tudom, hogy a magyar pedagógustársadalom hová fog eljutni. Nekem egy olyan helyzetet kellene kezelnem, amihez nincsenek eszközeim. 

Egy általános iskolában 15 év tapasztalattal - felső tagozatban - oktató magyar tanár bére uniós viszonylatban siralmasnak mondható: csak a litván és szlovák fizetések alacsonyabbak egy friss statisztika szerint. 

A svéd, finn, spanyol, osztrák, dán és ír fizetések több mint a duplái a magyar béreknek. A holland, német és luxembourgi tanári fizetés pedig több mint háromszorosa a hazainak. Nem szabad elfelejteni, hogy átlagbérekről beszélünk: Bódis József tavaly azt nyilatkozta a béremelések után, hogy egy tanár Magyarországon, egyetemi végzettséggel, 20 év tapasztalattal 173 ezer forint helyett 335 ezer forintos fizetést kap. Csakhogy azt is érdemes hozzátenni, hogy egy ilyen kvalitásokkal rendelkező tanár fizetése csak akkor éri el a bruttó 335 ezer forintot, ha már a „pedagógus II” fokozatban áll, „pedagógus I” fokozatban bruttó 304 500 forint volt.

Tavaly ilyenkor több pedagógus adott hangot az elégedetlenségének, mondván a 2013-as fizetésemelés szinte elveszítette az értékét, hiszen a bértábla alapja évek óta nem a minimálbér, hanem a vetítési alap, amelynek az összege évek óta változatlanul, 101 500 forint volt, és a 2019-es költségvetésben is változatlan maradt.

Az óvodapedagógusok esetében sem jobb a helyzetük a magyar dolgozóknak, mint az EU más országaiban, sőt. Ez esetben is Litvánia és Szlovákia van mögöttünk, egy portugál vagy spanyol óvónő több mint kétszer annyit visz haza, egy holland háromszor annyit, egy luxembourgi pedig ötször annyit.

Ha pedig a kezdő fizetéseket akár óvodapedagógusok, akár tanárok esetén, ugyanígy a sereghajtók között van Magyarország. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt mondta korábban: 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek „luxusa” lesz az állami oktatás. Az OH statisztikáira hivatkozott, miszerint 15 ezer elsőéves hallgatóból ötezren jelentkeztek munkára, minősítő vizsgára pedig 2800-an. Éves átlagban viszont 4500-5000 pedagógus megy nyugdíjba - figyelmeztetett.

Forrás: Pénzcentrum