Nagy port kavart az egységes európai minimálbér kérdése az utóbbi hónapokban, miután Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság új elnöke. A korábbi német munkaügyi minisztertől sokan várják, hogy komoly munkaerő-piaci reformokat hajt végre. Szavai alapján valóban nagy fába vágja a fejszéjét, de egységes, központi minimálbérre (szerencsére) nem igazán van esély – írja a Portfolio.

 Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke arról biztosított, hogy támogatja az európai minimálbér ügyét - írta Facebook-bejegyzésében Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke, aki az európai minimálbér bevezetését szeretné elérni, és ezért fordult levélben a bizottság elnökéhez.

Lesz európai minimálbér, Ursula von der Leyen száz napon belül konkrét javaslatot fog erre tenni

- fogalmazott Dobrev.

Ursula von der Leyen Dobrevnek írt válaszlevelében úgy fogalmazott, hogy

hivatali időm első száz napja során olyan javaslatot fogok tenni, amely biztosíthatja, hogy az Unióban minden munkavállaló igazságos minimálbért kapjon.

Amennyiben a minimálbér kérdésében ez volt a legpontosabb megfogalmazása az elnöknek, úgy megállapíthatjuk, hogy von der Leyen nem az egységes európai minimálbérről beszélt. Megítélésünk szerint tehát von der Leyen csupán annyit mondott, hogy "igazságos" minimálbért szeretne, aminek számos megvalósulási formája lehet.

Hogy jelenleg milyen nagy különbségek vannak az egyes országok minimálbérei között, azt az alábbi ábra mutatja meg: 

Von der Leyen korábban már többször is beszélt a minimálbér kérdéséről, amiből kezd kirajzolódni, hogy milyen tervei lehetnek. Elnökjelölti meghallgatásán, júliusban arról beszélt, hogy "minden embernek meg kell tudnia élni a fizetéséből", és harcolni fog azért, hogy valamennyi uniós tagállam bevezesse a minimálbért. Hozzátette, hogy a szociális program más elemeiről is konzultált az EP vezetésével. Látható, hogy von der Leyen itt sokkal óvatosabban fogalmazott, hogy mindössze annyi mondott, hogy mindenhol legyen minimálbér, van ugyanis néhány tagállam, ahol nem határoznak meg legkisebb kötelező bért.

Von der Leyen egyik beszédében hangsúlyozta, hogy a szociális piacgazdaságban minden embernek, aki teljes munkaidőben dolgozik, olyan minimálbért kell kapnia, amely tisztességes életet biztosít számára.

Ehhez ki kell dolgozni egy keretrendszert, amely igazodik az (egyes tagországok) eltérő munkaerőpiacaihoz. Von der Leyen tehát minden bizonnyal tisztában van azzal, hogy egy egységes (eurócentre megállapított, központi) minimálbér káros lehetne az egyes tagországok számára. Annál is inkább igaz lehet ez, mert az új bizottsági elnök hazájában már sikeresen levezényelte az ágazati minimálbér bevezetését. Hasonló megoldáson gondolkodhat az EU egészében is, hiszen júliusban azt is mondta, hogy a legjobb megoldás, ha a munkavállalói szervezetek és a munkáltatók tárgyalások során a szektorokhoz vagy a régiókhoz igazítják a béreket.

Egyébként nem kevésbé hangsúlyos Von der Leyen munkaerőpiaccal kapcsolatos tervei között a munkanélküli ellátás kérdése. Szerinte a mostaninál nagyobb védelem kellene azoknak, akik elveszítik állásukat, amikor a gazdaság súlyos problémákkal küzd. Hangsúlyozta, hogy az európai munkanélküliellátás-biztosítási rendszer támogatni fogja a gazdaságokat és az embereket akkor, amikor külső sokkok érik az EU-t. Természetesen léteznek nemzeti munkanélküli biztosítások, de a súlyos sokkok kezelésére egy közös európai rendszer kell - tette hozzá.

Összességében tehát nem feltételezhetjük azt, hogy egy egységes minimálbért szeretne meghatározni (pl. 500 vagy 1000 euróban) az Európai Bizottság új elnöke, hanem a gazdaságok igényeihez és képességeihez mérten alakítaná ki a bérezési kérdéseket. 

Dobrev Klára sajtótájékoztatóján jelezte, úgy képzeli el az egységes minimálbért, hogy az európai minimálbér az átlagbér 60-70%-a lenne. Ugyan ezt többféleképpen lehetne értelmezni (az adott tagállami vagy az EU-átlag 60-70%-a?), de még a legenyhébb értelmezés szerint is számos tagállamban igen komoly béremelést kellene végrehajtani. 

Az egyszerűség kedvéért vegyük Magyarországot: a minimálbér a bruttó átlagbér 40-43%-át tette ki az elmúlt években. Az elmúlt közel három évtizedben a legalacsonyabb arány 30% volt, a legmagasabb pedig 43%. A jelenlegi, 149 000 forintos minimálbér 41%-a az átlagnak, vagyis látható, hogy az elmúlt évek jelentős minimálbér-emelése sem igazán vitte közelebb az átlagbérhez a minimálbért. Ez annak a következménye, hogy az átlagbér is nagymértékben növekedett a munkaerőhiány miatt, illetve azért is kellett emelni a vállalatoknak, hogy ne csússzon össze a bérskála. 

Ha most megvalósulna, hogy a minimálbér az átlagbér 60-70%-a legyen, akkor hirtelen 210-250 ezer forintra kellene növelni a minimálbért.

Ez több szempontból is komoly problémát jelentene: 

• azonnal kiárazna több tízezer, de inkább több százezer alacsony képzettségű munkavállalót a munkaerő-piacról, akik munkanélkülivé válnának,
• a magyar (illetve alacsony termelékenységű) vállalatok közül igen sokan csődbe mennének, hiszen nem tudnák kitermelni a magasabb bérköltségeket (a jegybank egyik tanulmánya szerint a külföldi cégek még képesek, a magyarok nem képesek nagymértékű béremelésre),
• miközben összecsúszna a bérskála, így nem csak a minimálbéreseket, hanem minden munkavállalónak a bérét jelentősen emelni kellene a bérfeszültségek elkerülése érdekében.

Forrás: Portfolió