Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő több írásbeli kérdést is feltett Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének az otthonápolási díjjal kapcsolatban, ezekre azonban – ahogyan azt már megszokhattuk – a miniszter helyett ezúttal is Rétvári Bence államtitkár válaszolt – írja a Mérce.

Ungár Péter többek közt azt szerette volna megtudni, mikor tervezi a kormány megemelni az otthonápolási díjat a minimálbér szintjére a nem gyermeküket ápolók részére is. Rétvári erre azt a választ adta, hogy a gyermekek otthonápolási díja (GYOD) azért emelkedik nagyobbat, mint a más hozzátartozójukat ápolóknak járó otthonápolási díj,

„mert az önellátásra képtelen gyermekről való gondoskodás alapjában határozza meg a családok működését, és az esetek jelentős részében azzal jár, hogy a gondozást végző szülő évtizedekig nem tud dolgozni.”

Ez azonban nagyon sok esetben ugyanúgy igaz a szüleikről, testvéreikről, házastársaikról gondoskodó otthonápolókra is.

Egy önellátásra képtelen felnőtt gondozása nem könnyebb, mint egy gyermeké – sőt, sok esetben fizikailag még megterhelőbb is. Márpedig elég sokan kényszerülnek arra, hogy – akár munkájukat és magánéletüket teljesen feladva -beteg hozzátartozójukról gondoskodjanak. Magyarországon a hozzátartozójukat otthon gondozók többsége, körülbelül 62 százalék nem gyermekét, hanem idős korú, önellátásra képtelen családtagját ápolja.

Sok betegség adhat okot az állandó felügyeletre, talán az egyik legrosszabb eshetőség közülük a demencia: ha beindul a szellemi-fizikai leépülés, a betegeket egy idő után nem lehet magukra hagyni, megeshet, hogy saját családtagjaikat sem ismerik fel, zavarttá, inkontinenssé válhatnak, könnyen megsérülhetnek, legrosszabb esetben pedig elindulnak valahová egyedül, de sose térnek haza.

Mivel állandóan mellettük kell lenni, a munkába járás szóba se jöhet, de nagy valószínűséggel még az otthonról végzett munka sem opció, mert sok idős a demencia ellenére kifejezetten aktív, ezért lehetetlenség a jelenlétükben dolgozni. Legyen szó bármilyen betegségről is: egy ápoló alkalmazása egy kisebb vagyon, ahogy az idősek otthona is, állami intézménybe pedig képtelenség bárkit is nyugodt szívvel beadni, ráadásul a várólista akár 2 év is lehet.

Így marad a bruttó 38 ezer forintos ápolási díj, az 56 ezer forintos emelt összegű ápolási díj, vagy indokolt esetben a 67 ezer forintos kiemelt ápolási díj, amiből legalább két embernek kell megélnie, amennyiben az otthonápoló nem tud munkát vállalni.

Érdekes, hogy míg Rétvári válasza szerint a gyermekek után járó bruttó 100 ezer forintos GYOD-ra való jogosultság megállapításában szerepet játszik az orvosi diagnózis mellett az egyéni állapot és képességek értékelése is, a nem gyermeküket ápolóknak esélyük sincs ezekhez mérten magasabb összegű ápolási díjhoz jutni.

De azt is érdemes megjegyezni, hogy a kormány által felállított, a GYOD összegét meghatározó szempontrendszer korántsem igazságos, ugyanis

sokan kiesnek, akik egyébként jogosultak lennének a támogatásra – ilyenek például az autisták, akik sok kategóriában nem kapnak pontot, mert tudnak önállóan öltözködni. Vagyis valószínűleg a szüleiket, testvéreiket vagy házastársaikat gondozók sem lennének sokkal előrébb egy hasonló szempontrendszerrel.

Ungár korábban ezzel kapcsolatban is kérdést tett fel Rétvárinak, amire júliusban az a válasz érkezett, hogy a kormány az Autisták Országos Szövetségével együttműködésben pontosítani fogja a szempontrendszert – remélhetőleg most már figyelembe véve a jogosultak igényeit.

Forrás: Mérce

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ