Nem csak diplomával lehet jól elhelyezkedni Magyarországon. Bizonyos területeken akár felsővezetői pozíciót is be lehet tölteni felsőfokú végzettség nélkül - ez derül ki a Portfolio körképéből. Az persze kevésbé meglepő, hogy diplomával még mindig könnyebb elhelyezkedni, de jelentően javulnak az érettségizettek esélyei, sőt, előrelépési lehetőségei is, ugyanis bizonyos esetekben a papírnál sokkal fontosabbak a jelöltek készségei, képességei. A Portfolio cikke.

Magyarországon az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja azt, kinek milyen lehetőségei vannak a munkaerőpiacon. A KSH Magyarország 2018 című kiadványából legalábbis ez a kép rajzolódik ki. E szerint ugyanis nagyobb eséllyel helyezkednek el a kvalifikáltabb munkavállalók. Az elemzés szerint 2018-ban a 15-64 éves foglalkoztatottak 12%-a legfeljebb alapfokú, 62%-a középfokú, 27%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett. 

Ha a foglalkoztatási rátát nézzük, kiderül, a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya 39,4 százalékos volt, szemben a középfokú végzettségűek 73,7 és a felsőfokú végzettségűek 85,1 százalékos arányával.

Miközben eszerint Magyarországon még mindig sokat számít a diploma az álláskeresés során, addig külföldön egyre több nemzetközi cég vallja azt, hogy a végzettség nem - vagy nem annyira - fontos. Az egyik legismertebb nemzetközi állásportál, a Glassdoor tavaly publikált kutatása szerint például a Google-nél, az Apple-nél, a Hiltonnál vagy az IBM-nél nem követelmény a felsőfokú végzettség. 

Magyarországon bizonyos pozíciókban - és itt elsősorban vezetői pozíciókra gondolok - nagyon nehéz diploma nélkül elhelyezkedni

- mondta a Portfolio-nak 

Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) elnöke, aki szerint egy középvezetői pozíció azonban elérhető érettségivel is.

Gépészmérnöki vagy IT-diplomával ma kezdő munkavállalóként is nettó 400-500 ezer forint közötti bérekkel el lehet helyezkedni. Óriási ugyanis a munkaerőhiány, és ezeken a területeken általában elvárás is a felsőfokú végzettség

- tette hozzá. A szakember is azt látja, hogy a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban azonban egyre kevésbé számít a végzettség, inkább a készségek, munkatapasztalat az, ami sokat nyom a latban a felvételi eljárás során, a papírnál fontosabb az, hogy a jelentkező mennyire ambiciózus, mennyire motivált, hajlandó-e tanulni, képezni önmagát.

Kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a magyar munkaerőpiacon, milyen területeken, milyen pozíciókban követelmény a diploma, ezért több céget is megkerestünk.

Diploma nem, munkatapasztalat szükséges

Becslések szerint több mint húszezer informatikus hiányzik az országból, kíváncsiak voltunk arra, ezen a területen hogyan lehet boldogulni releváns szakmai végzettség nélkül.

Megkeresésünkre az informatikai biztonsággal foglalkozó BalaSys IT Kft. üzletfejlesztési igazgatója, Szomor Bence közölte, a cég munkatársainak 68 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, nagyobb részben BSc illetve főiskolai, kisebb részben egyetemi vagy MSc diplomával.

A fennmaradó 32 százalék érettségivel és jellemzően valamilyen egyéb középfokú szakmai képesítéssel rendelkezik. Ez az arány a különböző mérnöki illetve adminisztratív területekre egyaránt igaz, a végzettségek tekintetében nincs különösebb eltérés a különböző feladattípusoknál

- mondta, hozzátéve, nincs olyan pozíciójuk, ahol kizáró ok lenne a felsőfokú végzettség hiánya.

A tényleges szakmai tudás tekintetében nem feltételez biztosan magasabb kompetenciát az, ha valaki főiskolára vagy egyetemre járt. A megszerzett gyakorlati, szakmai tapasztalat sokkal többet nyom a latban, mint a papír

- mondta, hozzátéve, hogy pályakezdők, frissen végzettek esetén is számít, részt vettek-e korábban - akár hobbi szinten - valamilyen szakmai projektben. Példaként a honlapfejlesztést említi vagy különböző versenyeken való részvételt, esetleg kollégiumi szerver üzemeltetését.

A BalaSysnél a munkatársaink előmenetelére semmilyen hatással nincs a kolléga iskolai végzettsége. Bizonyos feladatkörök ellátásához elvárás a megfelelő nyelvtudás, illetve a szükséges tréningek, képzések elvégzése, de ez jellemzően nem iskolarendszerű képzést jelent. A szorgalom, tehetség, megfelelő szakmai tudás és vezetői képesség, attitűd, ami a vezetői pozíciók betöltéséhez szükséges nálunk

- mondta.

A felsőfokú végzettség önmagában nem elég

Bizonyos pozíciók betöltéséhez elengedhetetlen a diploma - ez derült ki a Vodafone Magyarország válaszából.

A vállalatnál nagyjából fele-fele arányban vállalnak munkát az érettségivel, illetve a diplomával rendelkező kollégák, de a munkakör szempontjából elég éles a határ. Irodai munkához túlnyomórészt szükséges diplomával rendelkeznie a pályázóknak, azonban ügyfélszolgálati vagy márkaüzleti területeken inkább az érettségivel rendelkező munkavállalók jelenléte meghatározó

- közölte megkeresésünkre 

Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. Elárulta, a vezetői pozíciók betöltéséhez a cégnél elengedhetetlen a felsőfokú végzettség, és a vállalatnál előnyt jelent a felvételi eljárás során, ha a jelölt folyamatosan képzi magát, akár különböző online kurzusokat is elvégzett.

Ez számos pozitívumot feltételez a hozzánk jelentkezőről, egyértelműen előnyt jelent a kiválasztásnál, de ma azért még ritkán jelent döntő tényezőt

- írta Tóth Zsuzsanna, aki elárulta, a Vodafone-nál támogatják és bátorítják a kollégákat abban, hogy tanuljanak, a cég maga is használja a különböző platformokon elérhető kurzusokat, hogy a munkatársak folyamatosan fejlődhessenek.

A felsőfokú végzettség tehát önmagában nem minden, a felvételinél számít az is, hogy a munkavállalók jól kezeljék a változást, legyenek fogékonyak a technológiai innovációkra, és számít az is, hogy a jelöltek mennyire képesek csapatban gondolkodni és együtt dolgozni.

Középfokú végzettséggel is lehet valaki középvezető

A Lidl megkeresésünkre közölte, bizonyos középvezetői pozíciók betöltéséhez nincs szükség felsőfokú végzettségre, így például a boltvezetői- és boltvezető-helyettesi vagy karbantartó-csoportvezetői munkakörhöz is elég a középfokú végzettség.

A szellemi munkavállalóknak szóló pozíciók esetében a legtöbb munkakör betöltéséhez viszont elvárása főiskolai vagy egyetemi diploma, ez alól kivétel az asszisztensi munkakör, ahol többnyire elegendő a középfokú végzettség

- tudtuk meg a diszkontlánctól.

Könnyen előreléphet, aki tanul

Az OTP Bank a Portfolio megkeresésére közölte, a hitelintézet már csak mérete miatt is igen változatos és szerteágazó munkaköröket tud biztosítani munkavállalói számára. Jelenleg több mint 9000 munkavállalót foglalkoztatnak csak Magyarországon, az egyes pozíciókhoz igen-igen eltérő készségek és különböző mélységű tapasztalat szükséges.

Természetesen vannak olyan pozíciók, amelyek betöltéséhez elegendő a középfokú végzettség, de nem ritkán arra is van példa, hogy a belépést követően szereznek diplomát a munkatársak

- írták, hozzátéve, hogy a bérezést pozitívan befolyásoló tényező a diploma, hiszen ezzel magasabb alapbérhez lehet jutni.

Közölték, a bér meghatározásánál számos tényező játszik szerepet, így a végzettség, a korábban szerzett szakmai tapasztalat, vagy akár a nyelvtudás. A bank támogatja, hogy a munkavállalók képezzék magukat, hiszen egyértelmű, hogy a minél képzettebb, szélesebb látókörű munkavállalók a bank számára is előnnyel járnak. Épp ezért az is gyakran előfordul, hogy valaki a korábbitól lényegesen eltérő munkakört tölt be, miután elvégzett egy belső vagy külső képzést.

Hogy a szakmai tapasztalat mennyire fontos, azt jól mutatja a felvételi eljárásuk: a jelölteket több körös interjú folyamat során választják ki, akik sokszor összetett szakmai feladatokat is kapnak még a felvételt megelőző szakaszban.

A papírok halmozásánál fontosabbak a soft skillek

 A szorgalom, a proaktivitás elengedhetetlen egy jó jelöltnél, ma már elvárás a cégek részéről, hogy valaki folyamatosan képezze magát

- mondta a HR szakember, Szűts Ildikó, aki megjegyezte, hogy újabban már az is szempont a kiválasztásnál, hogy az adott jelentkező passzoljon az adott cég kultúrájába.

Ezt úgy értem, hogy ha valaki világéletében kis közösségben dolgozott, valószínűleg eleinte nehezen tud eligazodni egy nagyvállalatnál. Néhány hete beszéltem egy HR-vezetővel, aki kimondottan olyan munkavállalót keresett, akinek van multis tapasztalata, ugyanis akinek nincs, annak a beilleszkedési folyamat olykor bizony hosszú időbe telik

 - jegyezte meg, hozzátéve, a papírok halmozásánál ma már sokkal fontosabb a releváns munkatapasztalat és a soft skillek, vagyis pédául a szociális és kommunikációs készségek, társadalmi és érzelmi intelligencia, problémamegoldó képesség vagy a rugalmasság és a proaktivitás.

 Forrás: Portfolio

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ