Sok minden befolyásolja, hogy sikeresek leszünk-e a munkánkban, a genetikától kezdve a nevelésig. De egy újabb kutatás szerint már az sem mindegy, hogy mikor születünk. Krishna Regmi és Daniel J. Henderson azt vizsgálta meg, hogy milyen hatással van az emberek képességeire, ha válságban vagy virágzó gazdaságban jönnek világra – írja a g7.hu.

Mivel a kora gyerekkor nagyon fontos a későbbi képességek fejlődése szempontjából, a szerzők úgy gondolták, hogy lényeges hatása lehet annak, hogy a szülők milyen gazdasági helyzetben vannak a gyerek születésének évében. A gazdaság állapotát a munkapiaci lehetőségekkel mérték, és ezek nem függtek össze azzal, hogy mikor akarnak gyereket vállalni az emberek, a gyermek körülményeire viszont hatással voltak.

Ha a szülők nehezebb munkaerőpiaci trendekkel szembesülnek, akkor nemcsak kevesebb jövedelme lesz a családnak, de több stresszel jár a munkakeresés, és kevesebb idő jut a gyerekkel való foglalkozásra. Ez mind negatívan hat a gyerekre, visszavetheti a később fontos képességei fejlődését.

Az adatokat az elemzéshez egy gyerekeket és fiatal felnőtteket követő kérdőívből szerezték, amely évente biztosít adatot különböző képességekről, családi háttérről, és információt nyújt a gyermekek anyjáról is. Több mint 30 év adatait öleli fel az elemzés, amely a születéskori gazdasági állapot hatását méri a kognitív képességekre 5 és 14 év közötti gyerekeknél.

Az látszik, hogy

ha az apának jobbak a munkaerőpiaci kilátásai, az növeli a háztartás jövedelmét, csökkenti az esélyét, hogy szegénységben éljenek, és növeli az apa munkában töltött idejét. A nők jobb lehetőségei az anyáknál csak erre az utóbbira hatnak, de ez nem feltétlen jelent pozitív változást a gyerek számára, mert bár így jobb körülmények között élhet, de kevesebb figyelmet és törődést kap az anyuka részéről.

Az egyértelműen látszik az adatokból, hogy az apák munkaerőpiaci helyzete növeli a gyerekek matematikai és olvasási képességét minden vizsgált korosztályban. Ezek a képességek pedig egyértelműen kapcsolódnak a későbbi munkapiaci teljesítményükhöz,

tehát a születésük évének gazdasági állapota kihatással van a későbbi keresetükre.

De itt még nem áll meg a gazdaság állapotának kihatása az életünkre. Egy másik tanulmányban Lisa B. Kahn azt vizsgálta egyetemistáknál, hogy a diplomaszerzés évének gazdasági állapota milyen és mennyi ideig tartó hatással van a végzettek keresetére. Ugyanazt az adatbázist használta, mint a korábbi tanulmány, de ő az egyetemet végzetteket követte 15-20 évig a diplomaszerzés után.

A tanulmányból kiderül, hogy akik rosszabb gazdasági helyzetben végeznek az egyetemen – tehát lépnek be a munkaerőpiacra -, azoknak hosszú távon is kevesebb lesz a keresetük. Bár idővel kicsit csökken a bérhátrány a többiekhez képest, de ez még 18 évvel a diplomaszerzés után is 2,5 százalékos. Ennek fő magyarázata a szerző szerint, hogy

akik kevesebb álláslehetőséggel találkoznak a belépéskor, azok kevésbé megfelelő munkát találnak maguknak, és sajnos a későbbiekben már nehezen váltanak olyan állásokra, amelyek jobban passzolnak hozzájuk. Így a termelékenységük és a bérük is kevesebb marad.

Ugyanígy a gazdaság hatását vizsgálta bevándorlókra Olof Åslund és Dan-Olof Rooth, akik a 80-as évek végén, 90-es évek elején Svédországba érkező bevándorlók későbbi keresetét vizsgálták. A 90-es évek eleji válság hatását nézték meg az akkor érkezőkre mind helyi, mind nemzeti szinten. Azt találták – az előzőekből következően nem meglepő módon -, hogy a vizsgált időszakban (5-7 év) végig kevesebbet kerestek, akik rossz gazdasági viszonyok közé érkeztek, akár helyi, akár nemzeti szinten nézték a mutatókat. Erre a különbségre azért volt szükség, hogy lássák, nem csak azért keresnek rosszul, mert rossz régióba kerültek; akik jobb területekre költöztek, azokat is érintette a nemzeti szintű visszaesés.

Végül külön rossz hír a közgazdászoknak, hogy Paul Oyer tanulmányában arról számolt be, hogy ez a fenti hatás közgazdászoknál is erősen jelen van. Ha rossz gazdasági helyzetben szerzi meg a doktorit egy közgazdász, akkor rosszabb egyetemen tud csak elhelyezkedni, ami az egész későbbi karrierjére negatív hatással lesz.

Felmerül a kérdés, hogy – azon kívül, hogy a 2009 környékén születettek és az ekkor munkába állók most fogják a fejüket -, miért jó tudni, hogy valami, amire egyáltalán nincs befolyásunk, ekkora hatással van ránk.

A cikkek szerzői mind az állam szerepét hangsúlyozzák.

A fent megismertek fényében úgy kéne a támogatási rendszert kialakítani, hogy az segítse a kisgyerekes családokat a válságban, hogy ne essen vissza a keresetük, vagy kevesebb stresszel járjon a munkanélküliség. Továbbá segítse a fiatalokat, hogy megfelelő munkát találjanak, akkor is, ha rossz gazdasági helyzetben kénytelenek munkába állni. A bevándorlókat pedig érdemes olyan régiókba vagy országokba letelepíteni, ahol éppen lehetőségük van belépni a munkaerőpiacra, és jó gazdasági környezetben megkezdeni az új életüket.

Forrás: g7.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ