Bár az időjárás szinte minden fronton megtépázta a hazai dohányültetvényeket, a szívós növények sok helyütt átvészelték a szélsőséges körülményeket, így a termelők közepesen jó szezonra számítanak az idén. A munkaerő ugyanakkor mindenhol gondot jelent, a betakarításra még a viszonylag magas bér mellett sem tudnak embert találni a gazdaságok. A Magyar Nemzet cikke.

Nem kímélte az időjárás a hazai dohányültetvényeket, tavasszal az aszály, később pedig a rengeteg eső nehezítette a munkálatokat.

Amint kikerültek a palánták a földbe, viharos széllel érkezett meg a lehűlés, így még azon növények fejlődése is megállt egy időre, amelyek túlélték a szeles időt. A jég sem kímélte az ültetvényeket, csaknem százhektáros nagyságrendű területet ért a jégverés, ebből több mint harminc hektáron teljes egészében megsemmisültek a növények. A napokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye észak-keleti területéről jelentettek viharkárokat a gazdálkodók. A dohány ugyanakkor szívós növény, így az időjárási viszontagságok ellenére a termelők bizakodva tekintenek a betakarítás elé.

Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnöke szerint közepes állapotban vannak az ültetvények, kedvező időjárás esetén nem lesz gond a terméssel. A betakarítást július második felében megkezdték a termelők, jelenleg egyharmadánál tart a törés. A szakember szerint a minőségről korai lenne véleményt nyilvánítani: jelen állás szerint átlagos vagy annál egy kicsit jobb lehet a betakarított és értékesített dohány minősége.

– Remé­nyeink szerint a betakarítás végéig, amely kedvező időjárás esetén október közepéig is eltarthat, a leszerződöttnél is több dohánylevél kerülhet le az ültetvényekről – fogalmazott az elnök. Az elsődleges feldolgozók 5511 tonnára kötöttek szerződést a termelőkkel, jó idő esetén azonban akár a hatezer tonnát is elérheti az idei termésmennyiség.

A terület az elmúlt évihez viszonyítva valamelyest csökkent, a leszerződött terület 3127 hektárt tesz ki az idén, tavaly ennél mintegy 120-130 hektárral nagyobb területről takaríthattak be dohánylevelet a gazdálkodók. Ennek oka egyrészt, hogy némi átrendeződés tapasztalható a piacon.

Az úgynevezett burley dohány esetében csökkent az ültetvények nagysága, míg virginiára nagyobb területre kötött szerződést az egyik termeltető. A munkaerőhiány is egyre nagyobb gondot jelent az ágazatban. Burley-t jellemzően már csak családi vállalkozások termelnek, a virginiát viszont napszámosok törik, akik egyre kevesebben vannak.

– Az elmúlt években nagyon megdrágult a munkaerő, ráadásul a dohány betakarítása rendkívül nehéz fizikai munka. Ezért sokszor a magasabb bérekkel sem tudják elcsábítani a közmunkásokat a termelők

– mutatott rá Bényei Illés.

Az elmúlt évben mindkét feldolgozó három évre szóló termeltetési szerződést kötött, amelyben az árakat is előre megszabták. A szövetség elnöke ugyanakkor megjegyezte: a felvásárlási ár most sem fedezi a termelési költségeket – a magas jövedéki adó miatt ugyanis a végső feldolgozók nem tudják megfizetni a termelőket –, így az ágazatot gyakorlatilag a hektáronként bruttó 900 ezer forintos állami támogatás tartja életben. Ugyanakkor nem egyedi jelenségről van szó: egész Európában, sőt a világ többi részén is a pluszjuttatásoknak köszönhetően maradhat fenn a dohánytermesztés.

A minap Orosz Zoltán, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a nemzetközi folyamatoknak megfelelően a kész cigaretta és a vágott dohány forgalma is csökkent hazánkban. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. májusi adatai szerint az utóbbi egy évben 3,6 százalékkal esett vissza a forgalom, miközben meredeken emelkedik az utántöltő folyadékok iránti kereslet, ami az e-cigaretta terjedését jelzi Magyarországon is. Orosz Zoltán arról is beszámolt, hogy belföldi forrásból évek óta nem vásárolnak dohányt, mivel a belföldi termelés túl kicsi a nagyobb gyártóknak.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ